Mire fel a térdepeltetés?

By | 2021-06-14

Nincs jobb terepe a politikai vagy világnézeti harcnak, mint amikor mi állapítjuk meg mi legyen a terep, hogy nézzen ki. Lásd a focimeccsen adottság, hogy mik a játék szabályai, hol van a kapu, mik a méretei, stb., mindezen senki se harcol, mert aki játszani kezd, az eleve ezekkel az adottságokkal számol.

Aztán a csapatok persze harcolnak egymással, de nem azon, mik legyenek a szabályok. Hanem a szabályok alapján elérhető győzelemért.

Vegyük mondjuk a zászlófelvonást, a himnuszt. Az is tiszteletet tanúsít, aki esetleg az adott ország ellen érzelmekkel bír. Vagy azon se illendő gúnyolódni, hogy az amerikaiak rendszeresen szívre teszik a kezüket az amerikai himnusz alatt, pedig nálunk ez furcsán hat.

A BLM-térdepeltetés valódi célja: a térdepelést a normalitás, a semleges magatartás részévé tenni. Azaz legyen egy szimpla normális szokás, amin akkor se szabad felháborodni, ha nem értünk egyet vele. Aztán egy idő múlva mindenki letérdel, hiszen ez illemszabállyá válik, mint ahogy akkor is sapkát veszünk fel a zsinagógában, ha nem is vagyunk zsidók.

Azaz itt magát a pályát akarják megváltoztatni az érdekeltek. Ezért is rendkívül alattomos ez a játék. S erre csak agresszívan lehet reagálni, azaz demonstratívan nem teljesíteni az elvárást, sőt gúnnyal élni.

Pontosan ezért támogatandó a kifütyülés. Hamis az a népszerű többségi magyar álláspont, hogy “én ellenzem mind a térdelést, mind annak kifütyülését“, ez ugyanis a bűn és a bűnellenesség egybe mosása. Igenis fütyülni kell, míg szabad. Mert ha hagyjuk beépülni a térdepeltetést a normalitásba, már nem lehet fütyülni.

Mondok egy teljesen politikamentes példát arra, amikor valaki megpróbált új divatot teremteni. Amikor 20 éve még nem volt a rögzített magyar telefonszolgáltatás tulajdonosának mobilhálózatos érdekeltsége is, reklámkampányt indított a cég, hogy kimutassa, a rögzített telefon “valahogy” jobb, mint a mobil telefon. Ennek egyik eleme egy olyan tv-reklám volt, melyben egy 40 év körüli hölgy a mobilján beszél, majd hirtelen azt mondja “ez a téma nem mobilra való”, aztán vágás, ugyanaz a hölgy immár otthon ül egy karosszékben és boldogan beszél a vezetékes telefonján. A kampány persze nem lett sikeres, hiszen azt még megérti az ember, mi az, hogy “nem telefontéma”, azaz beszéljük meg személyes találkozó keretein belül, de ahhoz már nagyon ostobának kell lenni, hogy bárki elhiggye, vannak olyan témák, melyekhez nem jó a mobil, hanem vezetékes telefon kell.