A veszélytelen tüntetések ellen több módszer is létezik a nemzetközi gyakorlatban.
Veszélytelen alatt az értendő: sikere esetében se történik semmi lényeges.
A leggyakoribb 3 módszer:
egy – Provokátorok beszervezése a tüntetők közé. A provokátor durván törvényt sért, ezzel világos lehetőséget adva a rendőrség ellenlépésére. – Ez a módszer gyors megoldást hoz, de hosszútávon nem kifizetődő a hatalom számára, hiszen végül mindig a rendőri erőszakos reakció marad meg a köztudatban, akkor is, ha az teljesen törvényes volt;
kettő – Kifárasztás. Lásd „megunják és hazamennek”. – Minimális erőszak, de kitartás kell hozzá. A rendőrség nem lép fel erősen, csak nem engedi a tüntetést célba érni. Órák múltán kifullad az egész. A hátránya: a rendőrség tehetetlennek látszik, a hatalom hívei elégedetlenek lesznek emiatt;
három – Hagyni a tüntetőket „győzni”. Azaz a rendőrség látszatból véd csak, a valóságban hagyja magát elsöpörni. Lásd, a tüntetők be akarnak jutni valahová, a rendőrség nem engedi, majd a tüntetők győznek, s bejutnak. – Ez a módszer a leghatásosabb, Gyurcsányék is sikeresen alkalmazták 2006-ban. Az eredmény szinte mindig a hatalmat segíti. Ugyanis bármennyire is jól megszervezett egy tüntetés, a győzelem pillanatának érzése megszünteti a tüntetők egységét, egy rész elkezd vandálkodni, más rész csak néz maga elé, megint mások meg rádöbbenek: valójában nem történt semmi.