Amikor a Coca-Colánál dolgoztam, 2015-2017 között, a szófiai központban (innen van 25 közép- és kelet-európai ország irányítása), történt egy rendkívül vicces eset.
A ilyen multis helyeken a dolgozók 95+ %-a normális ember, aki csak munkának veszi a munkát, nem éli bele magát. De azért akadnak kivételek is: kivételesen buta emberek.
A jó párhuzam talán a kommunizmus alatt a KISZ vagy a Párt: az emberek 95 %-a kényszerből volt benne, kevesen vették komolyan, s ezeket a keveseket meg mindenki kiröhögte a háta mögött.
A kivételesen buta 5 % egyik tagja, egy alacsony szintű vezetői beosztású buta liba, egy nap elment az irodai egyik szemetes mellett, s mit látott benne: kidobott kólás üveget! Az irodában ingyenes volt a kóla meg a többi céges termék, ezek álltak hűtőkben szabad prédaként, mellettük meg voltak üveggyűjtő tárolók, az üres üvegek kidobására. De itt súlyos szabálysértés történt: valaki az üres üveget nem a szabályos gyűjtőbe dobta, hanem a normál szemetesbe!
- Ki dobta ki? – kérdezte, szinte síró hangon, persze senki se jelentkezett, szóval folytatta a lelkes dolgozó – De hisz aki ilyet tesz, az semmit se értett meg cégünk politikájából! Milyen szomorú, hogy most se áll ki gerincesen és nem vallja be! Mert nem bűn hibázni, de aztán tanulni kell a hibáinkból!
Aztán eloldalgott. Sok kollégán láttam, hogy alig bírja visszafogni röhögését. Mint a Brian élete Bigus Dickus jelenetében: