Oda csinál, ahol eszik

Egy népszerű tévhit és ami mögötte van.

A kutya sosem végzi szükségletét ott, ahol alszik. Sőt sok kutya azon is csodálkozik, hogy a gazdája vécéje a lakáson belül van.

Azonban manapság ezt sokan úgy értelmezik: aki valaha valakitől segítséget kapott, az nem szólhat az ellen, aki nyújtotta a segítséget.

Népszerű formája és példája ennek az a ballib állítás, miszerint Orbán nem rendes ember, mivel korábban ösztöndíjat kapott Sorostól, most meg Soros ellen beszél. Ezzel úgymond oda csinál, ahol evett.

Vagy ennek másik – ma már ritkábban hallható verziója -, hogy aki a kommunista diktatúra alatt szerzett ingyenesen diplomát, az ne beszéljen a kommunista rendszer ellen.

Nézzük azonban mi a valóság.

A segítség elfogadása rabszolgává teszi az embert? Életed végéig egyet kell érteni a pénzadóval?

Ha átadom a helyemet egy nőnek a metrón, az köteles aztán lefeküdni velem hálából?

Természetesen köszönet illeti azt, aki segít, de semmi ezen túl. Ha ugyanis ennél több is járna, akkor az a segítség nem is segítség volt valójában, hanem valamiféle rabszolga-vételi ár. Márpedig manapság a rabszolgaság bűncselekmény.

Ráadásul pontosan az ösztöndíj egy szerződés valójában: az ösztöndíjas ösztöndíjat kap az ösztöndíjadótól, s cserébe szerződést ír alá, melyben vállal bizonyos terheket. Ez egy polgári jogi szerződés, nem más, mint egy adásvételi szerződés. A szerződést kell teljesíteni, s nem “hálásnak” lenni.