Homérosz: Illiász
szereplők:
- istenek:
- görögpártiak:
- Athéné, a bölcsesség istennője,
- Hermész, az istenek hírnöke,
- Héphaisztosz, a tűz istene,
- Héra, a házasság istennője, Zeusz felesége,
- Irisz, az istenek hírnőknője,
- Poszedón, a tenger istene,
- Próteusz, Poszedón és Héra fia,
- Thetisz, tengeri nimfa;
- trójaipártiak:
- Aphrodité, a szerelem istennője,
- Apollón, a művészet istene,
- Artemisz, a vadászat istennője,
- Árész, a háború istene,
- Demosz, Aresz fia,
- Erisz, a viszály istennője,
- Létó, Apollón és Artemisz anyja,
- Phobosz, Aresz fia,
- Szkamandrosz, a folyók istene;
- semlegesek:
- Hadész, az alvilág istene,
- Zeusz, a főisten;
- görögpártiak:
- emberek:
- görögök:
- Agamemnón, Mükéné királya, az egyesült görög csapatok vezére,
- Akhilleusz, Thetisz fia, a mürmidónok vezetője, a legjobb görög harcos,
- Diomédész, Argosz királya,
- Idomeneusz, Kréta királya,
- Kalkhasz, jós,
- Kis Ajasz, Lokrisz királya,
- Makhaón, orvos és hadvezér,
- Menelaosz, Spárta királya, Agamemnón testvére, Helené első férje,
- Nagy Ajasz, Szalamisz királya,
- Nesztór, Pülosz királya,
- Odüsszeusz, Ithaké királya,
- Patroklosz, Akhilleusz legjobb barátja, együtt nőttek fel gyerekként,
- Péleusz, Zeusz unokája, Akhilleusz apja,
- Phoiniksz, Akhilleusz nevelője,
- Therszitész, katona;
- trójaiak:
- Agenor, Anténór fia,
- Aineasz, a király rokona, Aphrodité leszármazotta,
- Andromakhé, Hektór felesége,
- Anténór, Priamosz tanácsadója,
- Asztüanaksz, Hektór fia,
- Briszéisz, Akhilleusz zsákmánya, akit elvesz tőle Agamemnón,
- Déiphobosz, Priamosz és Hekabé fia,
- Dolón, kém,
- Euphorbosz, megsebesítette Patrokloszt,
- Glaukosz, lükiai, a trójaiak szövetségese,
- Hekabé, Pramiosz felesége, Hektór és Parisz anyja,
- Hektór, Priamosz fia, a trójai seregek vezére,
- Helené, Zeusz lánya, első férje Menelaosz, második férje Parisz,
- Helenosz, Priamosz fia, jós,
- Kasszandra, Priamosz lánya,
- Khrüszész, Apollón papja,
- Khrüszesz, Khrüszész lánya, Agamemnón zsákmánya,
- Pandarosz, híres nyílas mester, megsebesítette Menelaoszt,
- Parisz (Alekszandrosz), Priamosz fia,
- Polüdamasz, tanácsadó,
- Polüdórosz, Priamosz fia,
- Priamosz, Trója királya,
- Részosz, trák király,
- Szarpedón, Zeusz fia, Glaukosz barátja.
- görögök:
I. ének
Kilenc éve tart már a háború az akhájok és a trójaiak között. Járvány tör ki az akháj táborban, melynek oka: Agamemnón nem akarja visszaadni rabszolganőjét Khrüszeszt apjának, Khrüszésznek, aki Apollón papja. Agamemnón ezt végül teljesíti, de kompenzációként elveszi Akhilleusztól annak zsákmányát, Briszéiszt. Akhilleusz megsértődik, kivonul a csatából. Majd megkéri anyját, Thetisz istennőt, hogy győzze meg Zeuszt, hogy az segítsen a trójaiaknak a háborúban. Zeusz megígéri, hogy segít, mivel korábban Thetisz is segített neki.
II. ének
Zeusz nyugtalan a Thetisznek tett ígéret miatt, ezért azt tanácsolja Agamemnónnak, hogy fegyverezze fel csapatait Trója megtámadására. Azonban Agamemnón, hogy próbára tegye seregét, azt javasolja az akhájoknak, hogy térjenek vissza otthonaikba. Therszitész, egy egyszerű katona kritizálja Agamemnónt, s támogatja a hazatérést. Vele szemben lép fel Odüsszeusz, akinek hatására végül a sereg helyben marad.
Következik az akháj és a trójai csapatok hajókatalógusa. Összesen 1186 akháj hajó van, 46 tábornok vezetése alatt.
III. ének
A trójai csapatok feje, Hektór megrója testvérét, Pariszt, amiért Menelaosz jelenlétében elrejtőzött. Ezért Parisz úgy dönt, hogy párbajra hívja ki Menelaoszt. A megállapodás szerint a győztes megtartja Helenét és kincseit. Menelaosz legyőzi Pariszt, de Aphrodité megmenti őt, s Helenéhez küldi. Ennek ellenére az akhájok kihirdetik, ők nyerték a párbajt.
IV. ének
Az istenek gyűlése a háború folytatása mellett dönt. Athéné a megállapodás megszegésére ösztönzi Pandaroszt, az megsebzi nyíllal Menelaoszt, ami után a háború folytatódik is.
V. ének
Az akhájok közül a csatában kiemelkedik Diomédész, akit Athéné segít, képességet ad neki, hogy láthassa a trójai oldalon álló isteneket.
Aineasz hívja Pandaroszt nyílazza le Diomédészt, aki azonban elmondja neki, már megtörtént ez, de Diomédész, isteni segítséggel, életben maradt. Diomédész megöli Pandaroszt, majdnem megöli Aineaszt is, akit azonban megment Aphrodité. Apollón egy ál-Aineaszt helyez a harctérre, a két csapat harcol a káprázat-Aineasz fegvereiért.
Diomédész megsebesíti Aphroditét. Eközben maga Áresz irányítja a trójai csapatokat, a halandók közül kiemelkedik Szarpedón, a lükiaiak vezére, aki megöli többek között Rodosz királyát, Tlepolemoszt.
Diomédész, Athéné védelme alatt, megsebesíti magát Áreszt is.
VI. ének
Helenosz jós felszólítja Hektórt, hogy térjen vissza Trójába, hogy szervezze meg Athéné számára áldozat bemutatását. A csatában Diomédész és Glaokosz felismerik egymást, fegyvert cserélnek. Hektór felszólítja Pariszt, térjen vissza a csatába, majd elköszön feleségétől, Andrómakhétől. Hektór és Parisz együtt visszatérnek a csatamezőre. Athéné elutasítja a trójaiak áldozatát.
VII. ének
Hektór párbajt ajánl bárkinek, aki el meri fogadni a kihívást. Menelaosz vállalja, de Agamemnón tudja, hogy Menelaosz gyengébb Hektórnál, ezért arra készteti, lépjen vissza. Ezután a görög vezérek sorsvetéssel kiválasztják maguk közül, ki álljon ki Hektór ellen. A Nagy Ajasz lesz a kiválasztott.
Ajasz és Hektór harcolnak. Egyikük se győz, az est beköszöntekor abbahagyják a párbajt.
Nesztór arra buzdítja az akhájokat, hogy építsenek falat és árkot táboruk körül. Eközben a trójaiak azon vitatkoznak, hogy átadják-e Helénét és kincseit az akhájoknak, Antenór javaslata ez, míg Parisz csak a kincseket akarja átadni. Priamosz ez utóbbit fogadja el, ezt megüzeni az akhájoknak, akik azonban elutasítják. Egyedül fegyverszünetben állapodnak meg a holttestek kölcsönös eltemetése céljából.
VIII. ének
Zeusz megparancsolja a többi istennek, hogy tartózkodjanak a versenybe való beavatkozástól. A trójaiak Zeusz biztatására csatába indulnak, és visszaszorítják az akhájokat. Az akhájok részéről Teukrosz nyilaival komoly károkat okoz a trójai sorokban. Athéné és Héra megpróbál segíteni az akhájoknak, de Írisz parancsot küld Zeusztól, hogy ne avatkozzon be. Ahogy leszáll az éjszaka, a trójaiak tábort ütnek az akháj tábor közelében.
IX. ének
Nesztór követeket küld Akhilleuszhoz, bocsánatot kérve Agamemnón nevében, hogy térjen vissza a csatába, Akihilleusz nemet mond, Phoiniksz tanácsa ellenére.
X. ének
Diomédész és Odüsszeusz – ismét Nesztór tanácsára – éjszakai kémküldetést hajtanak végre, melynek során megölik a trójai Dolónt, akit szintén kémküldetésen van, Hektór megbízásából. Majd megölik Részosz trák királyt és katonáit, elveszik lovaikat.
XI. ének
A csata folytatódik, váltogatva egymást egyszer az egyik, másszor a másik oldal vezet. Akhilleusz elküldi Patrokloszt Nesztór sátrába, hogy hírt adjon a csata menetéről.
XII. ének
A trójaiak Polüdamasz tanácsa alapján átkelnek az akháj fal előtti vízesárkon, azonban aztán, tanácsa ellenére, megrohamozzák a falat is. Végül lyukat vágnak a falban, ezen átmegy egy trójai egység Hektórral az élen.
XIII. ének
Poszedón felháborodik Zeusz trójaiaknak nyújtott segítségén, Kalkhasz alakját veszi fel, hogy bátorítsa az akhájokat. Harc tör ki, amelyben Poszedón segíti az akhájokat, Zeusz pedig a trójaiakat. Hektór sikeresen előrenyomul, végül Ajax állítja meg őt.
XIV. ének
Héra tervet eszel ki Zeusz megtévesztésére, Aphrodité övével elcsábítja, Hüpnosz segítségével pedig elaltatja őt. Ezután megparancsolja Poszedónnak, hogy avatkozzon be az akhájok segítségére. Ajax súlyosan megsebesíti Hektórt. Az akhájok rövid időre átveszik a vezetést a csatában.
XV. ének
Zeusz felfedezi az átverést, utasítja Poszedónt, hogy ne segítsen az akhájoknak. Ezután sürgeti Apollót, adjon új erőt a trójaiaknak. Árész az akhájokkal akar harcolni, hogy megbosszulja fia, Aszkalaphosz halálát, de Athéné figyelmezteti, hogy Zeusz haragjának tárgya lesz. Hektór visszanyeri erejét, s a trójaiak harcba szállnak az akhájok hajóival szemben. Még az Ajax is kénytelen meghátrálni.
XVI. ének
Hektórnak sikerül felgyújtania az egyik akháj hajót. Patroklosz engedélyt kér Akhilleusztól, hogy használhassa fegyvereit és velük visszaverhesse a támadást, majd a mürmidónokat vezetve menekülésre készteti a trójaiakat, akik azt hiszik, hogy Akhilleusz harcol ellenük. Apolló azonban a trójaiak segítségére siet. Patrokloszt megöli Hektór.
XVII. ének
Menelaosz megvédi Patroklosz élettelen testét, de Hektór elviszi Patroklosz fegyvereit. Végül az elviszik Patroklosz testét.
XVIII. ének
Akhilleusz hírt kap Hektór haláláról, úgy dönt, hogy visszatér a harcba, hogy megbosszulja a halálát. A trójaiak tanácskoznak: Polüdamasz a visszavonulást javasolja, míg Hektór a nyílt csata folytatását dönti el. Thetisz istennő ráveszi Héphaisztoszt, hogy készítsen új fegyvereket Akhilleusznak.
XIX. könyv
Akhilleusz kibékül Agamemnónnal, aki visszaadja neki Briszeiszt, valamint eskü alatt mondja, sose hált vele.
XX. ének
Zeusz engedélyt ad a többi istennek, hogy beavatkozzanak a csatába, és segítsenek annak, akinek akarnak. Akhilleusz dühös támadást indít, amelyben Aineasszal harcol, akit Poszeidón ment meg. Akhileusz megöli Polüdóroszt, Hektór szembeszáll vele – Athéné Akhilleusznak segít, Apolló pedig Hektórnak.
XXI. ének
A folyó mentén harcolnak emberek és istenek. Priamosz király elrendeli Trója kapujának kinyitását, hogy csapatai menedéket lelhessenek a falai mögött. Apolló sikeresen eltávolítja Akhilleuszt Trója falaitól.
XXII. ének
A trójai csapatok a városban keresnek menedéket, de Hektór kívül marad, hogy megküzdjön Akhilleusszal. A két harcos harcba kezd egymás ellen. Athéné becsapja Hektórt. Akhilleusz megöli Hektórt, holttestét a szekerére kötve tér vissza táborába.
XXIII. ének
Temetési ünnepeket tartanak Patroklosz tiszteletére többféle viadallal.
XXIV. ének
Priamosz és egy hírnök az akháj tábor felé veszik az irányt: útközben találkoznak Hermesszel, aki segít nekik észrevétlenül eljutni Akhilleusz sátrába. Priamosz könyörög Akhilleusznak, hogy adja át Hektór holttestét, s ajándékokat ajánl fel, melyeket Akhilleusz meghatottan elfogad. Akhilleusz tizenegy napot ad Hektór temetésére, hogy a tizenkettedik napon folytatódjon a harc.
*
Homérosz: Odüsszeia
szereplők (akik nem szerepelnek az Illiászban):
- Aiolosz, a vihar istene,
- Alkinoosz, Phaiakia királya,
- Antiklea, Odüsszeusz anyja,
- Antinoosz, kérő,
- Arété királyné, Alkinoosz felesége,
- Démodokosz, költő,
- Eumaiosz, Odüsszeusz pásztora,
- Eurüklea, szolgáló,
- Irosz, koldus,
- Kalüpszó, nimfa,
- Kirké, istennő,
- Laertész, Odüsszeusz apja,
- Mentész, Taphiosz királya,
- Mentór, Odüsszeusz barátja,
- Nauszikaa, Alkinoosz, Phaiakia királyának lánya,
- Penelopé, Odüsszeusz felesége,
- Peszisztratosz, Nesztúr fia,
- Polüphémosz, küklopsz, Poszedón fia,
- Teresziasz, jós,
- Télemakhosz, Odüsszeusz fia.
I. ének
Athéné buzdítása Mentész alakjában Télemakhosznak, keresse apját. Athéné a hős visszatéréséért könyörög otthonába. Odüsszeusz évek óta Kalüpszó nimfa szigetén tartózkodik.
II. ének
Télemakhosz összegyűjti Ithaka népét. Odüsszeusz palotáját udvarlók lepik el, azt hiszik, hogy meghalt a király, így özvegyének, Penelopének a kezét akarják. A most Mentór alakjában megjelenő Athéné segítségével Télemakhosz gyűlést hív össze az agórán, hogy elűzze a kérőket. Végül Télemakhosz Püloszba utazik, hogy hírhez jusson apjáról.
III. ének
Télemakhosz és Athéné – Mentór alakjában – megérkeznek Püloszba. Ott Nesztór meghívására részt vesznek Poszedón hekatombájában, ahol Nesztór király mesél nekik a többi hős visszatéréséről Trójából és Agamemnón haláláról, de Odüsszeuszról nincs biztos információja. Azt javasolja, menjenek Spártába, hogy beszéljenek Menelaosszal, aki nemrég tért vissza hosszú utazásaiból. Athéné megkéri Nesztórt, hogy az egyik fia kísérje el Télemakhoszt Spártába, majd eltűnik. Megdöbbenve, hogy Télemakhoszt egy istennő kísérte, Nesztór elrendeli, hogy tiszteletére vágjanak le egy tehenet, s fiát, Peszisztratoszt elküldi elkísérni Télemakhoszt Spártába.
IV. ének
Télemakhosz Spártába utazik, hogy megtudjon híreket apjáról. Ott Menelaosz és Heléné fogadják. Menelaosz elmeséli neki a Próteusszal folytatott beszélgetését, aki Odüsszeusz sorsáról tájékoztatta őt, akit Kalüpszó nimfa szigetén látott. Eközben otthon az udvarlók, tudván a fiatalember útjáról, csapdát készülnek állítani neki.
V. ének
Odüsszeusz 6 éve él Kalüpszó nimfa szigetén. Zeusz elhatározza, hogy elküldi Hermészt Kalüpszóhoz, hogy az engedje el Odüsszeuszt. A nimfa halhatatlanságot ígér Odüsszeusznak, ha marad, de a hős inkább elhagyja a szigetet. Poszedón elsüllyeszti hajóját, mert haragszik Odüsszeuszra, amiért megvakította fiát, Polüphémoszt. Odüsszeuszt megsegíti Athéné, így sikeresen partot ér.
VI. ének
Athéné álmában meglátogatja Nauszikaa hercegnőt, és megparancsolja neki, hogy teljesítse kötelezettségeit mint házasulandó korú nő. Amikor felébred, Nauszikaa a folyóhoz megy. Ott Odüsszeusz felébred, s segítséget kér tőle. Nauszikaát lenyűgözi Odüsszeusz, magával hívja a palotába. Odüsszeusz kéri Arété királynőt, segítsen neki hazatérni.
VII. ének
Odüsszeuszt Athéné kalauzolja Alkinoosz palotájában. Alkinoosz meghívja őt a készülő bankettre. Odüsszeusz elmesél mindent, ami addig a pillanatig történt, amitől a király le van nyűgözve, lánya kezét nyújtja neki, de Odüsszeusz nem fogadja el, ezért a király megváltoztatja ajánlatát, s helyette segítséget ajánl neki a hazajutáshoz.
VIII. ének
A palotában ünnepséget rendeznek Odüsszeusz tiszteletére. Odüsszeusz előtte egy diszkoszvetés versenyen nyújtott teljesítményével ejti ámulatba a közönséget. A lakoma során Démodokosz a trójai háborúról énekel-szól. Amikor a lovas rész van soron, Odüsszeusz sírva fakad. A király megparancsolja a költőnek, hagyja abba az éneklést, s megkérdezi a vendéget valódi kilétéről.
IX. ének
Odüsszeusz mesél kalandjairól: a kikonokról, a lótuszevőkről, a küklopszokról. Elmeséli történetét, amióta elhagyta Tróját.
A trójai háború végeztével Odüsszeusz csapata megtámadja Iszmaroszt, a kikonok városát. A harcban Odüsszeusz sok társa elesik.
Később a lótuszevők földjére érkeznek. Ott Odüsszeusz három lótuszt evett, emiatt elvesztették a hazatérésre való vűghukat.
Aztán elérik a küklopszok szigetét. Egy barlangban találkoznak Polüphemosszal, aki megeszi Odüsszeusz számos társát. Odüsszeusz megitatja Polüphemoszt borral, s alvás közben megvakítja őt. Miután Odüsszeusz megszökik, Polüphemosz megkéri apját, Poszedónt, büntesse meg Odüsszeuszt.
X. ének
Odüsszeusz tovább meséli, hogyan utaztak az Aiolia-szigetre. A sziget ura Aiolosz megpróbál segíteni nekik Ithakába utazni. Aiolosz egy bőrtáskát ad Odüsszeusznak, melyben a nyugati szelek vannak. Ahogy azonban közelednek Ithakához, emberei úgy döntenek, megnézik, mi van a táskában, így a szél elszabadul, vihar tört ki, minden remény eltűni, hogy hazatérhetnek. Hat napos hajózás után elérik Lamoszt, a laisztrügónok szigetét, akik kannibál óriások, akik Odüsszeusz szinte minden társát felfalják. Onnan menekülve elérik Kirké istennő szigetét. Az istennő beleszeret Odüsszeuszba, s sikerült egy évig ott tartania, végül elengedi, de előtte elmondja neki, hogy mielőtt hazatérne, át kell mennie az alvilágon, hogy ott tanácsot kapjon a néhai jóstól, Teresziasztól.
XI. ének
Leszállás az alvilágba a kimmerek országába utazás után, ahol Odüsszeusz állatáldozatot mutat be, majd az alvilágban konzultál Teresziasszal, aki nehéz visszatérést jövendöl Ithakába. Sok halott inni akar a feláldozott állatok véréből, Odüsszeusz először Teresziasznak, majd saját anyjának, Antikleának ad az áldozati vérből, majd több trójai háborús hősnek.
XII. ének
A szirénáktól sikeres elmenekül Odüsszeusz, mert megparancsolja embereinek, hogy takarják be a fülüket, kivéve őt magát, saját magát az árbochoz kötteti. Sikeres megmenekülnek Szkülla és Kharübdisz elől is. Elérik Szicíliát. Hiába figyelmeztetik Odüsszeusz csapatát, hogy ne érintsék meg Héliosz szarvasmarháit, több marhát feláldoznak, ami kiváltja az isten haragját. Így amikor újra útra keltek, Zeusz vihart küld rájuk: a hajótörésben mindenki meghal, kivéve Odüsszeuszt, aki megérkezik Kalüpszó szigetére. (Tehát itt ér véget az V. énekben kezdett történetmesélés.)
XIII. ének
A phaiakiaiak elbocsátják Odüsszeuszt, phaiakiai hajósok segítségével mérkezik Ithakába. Athéné hajléktalannak álcázza, így nem ismerik fel. Odüsszeusz az istennő tanácsára elmegy, hogy segítséget kérjen sertéspásztorától: Eumaiosztól.
XIV. ének
Odüsszeusz nem fedi fel valódi kilétét Eumaiosz előtt, aki étellel és takaróval fogadja. Találkozik Athéné istennővel, és együtt készülnek bosszúra az udvarlók ellen.
XV. ének
Athéné azt tanácsolja Télemakhosznak, hogy térjen haza. Figyelmezteti, hogy az udvarlók csapdát akarnak állítani, hogy megöljék, ezért éjszaka utazzon. Közben Eumaiosz elmeséli a koldusnak álcázáott Odüsszeusznak életét, hogy hogyan került Odüsszeusz szolgálatába.
XVI. ének
Télemakhosznak sikerül elkerülnie a csapdát, amelyet az udvarlók készítettek neki. Az istennő tanácsára Eumaiosz házába megy, ahol találkozik a koldussal. Amikor Eumaiosz elmegy Penelopé házába, hogy hírt adjon neki fia visszatéréséről, Odüsszeusz felfedi kilétét Télemakhosz előtt, hogy ő az apja, akit húsz éve nem látott. Közösen terveznek immár bosszút, Zeusz és Athéné segítségével.
XVII. ének
Odüsszeusz koldusként a palotájába indul. Csak Argosz nevű kutyája ismeri fel, aki már öregen gazdája előtt hal meg. Az udvarlóktól enni kérő Odüsszeuszt megalázzák, meg is verik.
XVIII. ének
Az udvarlók zaklatják Odüsszeuszt. Egy Irosz nevű koldus kihívja Odüsszeuszt harcra. Az udvarlók megegyeznek, a pátrbaj nyertese csatlakozhat hozzájuk ebédelni. Odüsszeusz könnyedén nyer, de továbbra is el kell viselnie a büszke udvarlók megalázó viselkedését.
XIX. ének
Odüsszeusz, még mindig titkolva valódi kilétét, hosszasan beszélget Pénelopével, aki megparancsolja szobalányának, Eurükleának, hogy fürdesse meg. Eurüklea, aki gyermekkorában ápolta a hőst, észrevesz egy sebhelyet Odüsszeusz testén, melyet fiatalkorában kapott egy vaddisznó-vadászat alatt, így felismeri gazdáját, aki azonban hallgatást parancsol, nehogy meghiúsuljon a bosszúterve.
XX. ének
Odüsszeusz jelet kér, mire Zeusz mennydörgést küld. Ezt az egyik szolga az udvarlók felett aratott győzelem jeleként értelmezi. Odüsszeusz megragadja az alkalmat, hogy meglássa, ki hű hozzá. Egy próféta, Télemakhosz barátja figyelmezteti az udvarlókat, hogy hamarosan a falakat beszennyezi a vérük. Bár néhányan közülük elhiszik a jóslatot és elmenekülnek, túlnyomó többségük nevet ezen.
XXI. ének
Pénelopé megjelenik egy íjjal, Odüsszeusz otthon hagyott Trójába menése előtt, megígéri az udvarlóknak, hogy feleségül megy ahhoz, akinek sikerül a nyílvesszőt tizenkét fejszén keresztül. Egymás után próbálkoznak az udvarlók, de még az íjat sem tudják megfeszíteni. Odüsszeusz kéri, hogy vehessen részt ő is, de az udvarlók nem engedik, végül mégis megengedik Télemakhosz unszolására. Odüsszeusz könnyedén teljesíti a feladatot. Apja jelére Télemakhosz felfegyverkezve készül a végső küzdelemre.
XXII. ének
Antinoosz, az udvarlók vezetője iszik, amikor Odüsszeusz nyíllal átszúrja a torkát őt. A többiek panaszaira Odüsszeusz fenyegető szavakkal válaszol. Megkezdődik az ádáz küzdelem, egyik oldalon a kérők, másikon Odüsszeusz, fia, s két hűséges szolgája. Athéné segítségének köszönhetően mindenki meghal, aki elárulta Odüsszeuszt. Odüsszeusz megparancsolja Eurükleának, hogy gyújtson tüzet, s tisztítsa meg az udvart kénnel. A királyhoz hű szolgák megölelik gazdájukat.
XXIII. ének
Miután megölte a házában tartózkodó kérőket, Odüsszeusz megparancsolja a jelenlévőknek, hogy ünnepeljnek, nehogy emberek gyanítsák a történteket. Eurüklea segítségével Odüsszeusz felfedi magát Pénelopénak. Mivel Odüsszeusz sokat változott, Pénelopé nem ismeri fel. Odüsszeusz ezután múltbéli eseméneyket elevenít fel, ezek hatására Penelopé felismeri és megöleli férjét. Odüsszeusz elmondja neki, hogy lesz még egy utazás, melyet meg kell tennie öregkora előtt.
XXIV. ének
A halottak lelke Hádészba kerül, ahol elmondják, mi történt Agamemnónnal és Akhilleusszal, társaikkal a trójai háborúban expedíción. Odüsszeusz apjához, Laertészhez megy, aki a kertben dolgozik. A férfi megöregedett, elszomorítja fia hosszú távolléte. Hogy felismerje, Odüsszeusz megmutatja neki a sebhelyét, s emlékeket sorol.
Eközben a kérők hozzátartozói gyűléseznek, bosszút tervezve szeretteik haláláért. Odüsszeusz, a fia és az apja elfogadják a kihívást, kezdődik a küzdelem. Laertész megöli Antinoosz apját. De ebben a pillanatban a harc abbamarad. Beavatkozik Athéné istennő, aki egyezségkötésre buzdítja a harcolókat, hogy együtt élhessenek békében az elkövetkező években.
*
A névátirásoknál a magyar hagyományt követtem, kivéve az ει esetét, melyet nem ei, hanem e alakban írok. Részletesen: itt.
