Orbán Krisztián vátesz elmondja – pl. itt, de máshol is -, hogy a magyar rendszerváltozás kudarca 3 fő okra vezethető vissza:
- nem lett leváltva a kommunista elit,
- kritikálatlanul lett átvéve a korabeli nyugati ideológia,
- a külföldi nagytőke lett az ország gazdaságának fő tulajdonosa.
Nos, az első pont szerintem abszurd. Orbán a cseh példára hivatkozik, ahol bizonyos szint feletti kommunista hivatalnokok számára tilos lett a közéleti szerepvállalás az új rendszerben. A gond az, Csehország egyedi eset, ahol az állampárt egységes volt, nem reformálta magát, s így egységben adta át a hatalmat. Sőt, a volt cseh állampárt máig kommunista, nem lett belőle se szocdem, se liberális párt.
Magyarországon ha lett is volt lusztráció, az semmin nem változtatott volna az eszmei helyezeten, a későkommunista elit már régen liberális elveket vallott. Ha meg lett volna tiltva a személyes szerepük, ugyanazokat az eszméket már képviselte az egyik fő ellenzéki párt, az SZDSZ. Egy esetleges lusztráció csak megspórolta volna az energiát az SZDSZ számára az MSZP lassú bekebelezésére.
A kritikálatlan nyugatimádat természetesen jó meglátás. A nyugati nagytőke elnyomó szerepe pedig szimplán ennek következménye.
Szerintem a probléma végoka egy: a neve SZDSZ. Magyarországon nem a volt komcsik rontották el a dolgokat, hanem az egyik ellenzéki párt, az SZDSZ. Ez a párt és holdudvara példátlan szellemi hatalmat kapott, melyet a rendszerváltozással immár semmi se korlátozta.
