Ortodox naptár valójában nem létezik.
Az ortodoxia jelenleg három naptárt használ:
- a nagy többség a juliánus naptárt használja, mely 13 nap „késésben” van a polgári naptárhoz képest,
- egy kisebb rész az 1923-ban kitalált újjuliánus naptárt használja, mely jelenleg egyezik a polgári naptárral (eltérés csak 200 év múlva lesz),
- egy nagyon kis rész áttért a Gergely-naptárra.
A khalkhedóni ortodoxia 1923-ban foglalkozott a naptárreform kérdésével: vajon mi a fontosabb, az egyházi ünnepi ciklus megszakítatlansága vagy a naptár egyezése a valósággal. A kérdésben nem született döntés. Így egyes ortodox részegyházak maradtak a juliánus naptárnál, míg mások áttérték az újjuliánus naptárra.
Kicsit legyszerűsítve azt lehet mondana, hogy a „görögök” áttértek az újjuliánus naptárra, míg az oroszok maradtak a juliánusnál. (Nem teljesen poontos ez, mert a szintén görög istentiszteleti nyelvű Jeruzsálemi Egyház maradt a juliánus naptárnál.) A többi egyház meg csatlakozott valamelyik táborhoz a kettő közül: a grúzok, a szerbek, a lengyelek maradtak a juliánus naptárnál, az albánok, a bolgárok, a csehszlovákok, a románok, az amerikaiak meg áttértek az újjuliánusra.
A naptár egyébként nem dogmatikai kérdés, így van több olyan egyház is, mely hivatalosan ugyan az egyik naptárt használja, mégis egyes egyházközségei a másikat. Különösen igaz ez egyes autonóm részegyházakra: a finnek (ami a Konstantinápolyi Egyház autonóm része) egyenesen a Gergely-naptárra tértek át.
Ami a nem-khalkhedóni ortodoxiát illeti, ott a két lehetőség a juliánus naptár és a Gergely-naptár. A koptok, az etiópok, az eritreaiak a juliánus naptárt használják, a többiek – örmények, szírek, indiaiak – meg a Gergely-naptárt. Az asszírok nagyobb része a Gergely-naptárt használja, kisebbik része a juliánust.
