Ószövetség II.

By | 2012-08-04
Megosztás:

Tartalomjegyzék itt.

*

Teremtés könyve (Mózes első könyve)

  • angol neve: Genesis
  • szláv neve: Бытїє (az egyházi szláv kiejtésről itt)
  • latin neve: Genesis (a latin ejtésről itt)
  • görög neve: Γένεσις (a görög ejtésről itt)
  • héber neve: בְּרֵאשִׁית (a héber ejtésről itt)

Az Ószövetség egy valamiben rendkívül hasonlít egy latin-amerikai szappanoperára: az elején nagyon sok dolog törtlénik, majd az idő elteltével egyre ritkább az cselekmény, s abban is sok az ismétlődés.

Ezt a könyvet a hagyomány szerint Mózes írta, ami viszont a szöveg egy része esetében biztosan nem igaz, hiszen Mózes utáni eseményeket említ. A kutatók szerint legrégebbi részei a XV. században íródtak, összeállítása pedig a VI. században zajlott le.

A teremtés

A teremtés folyamata:

  • 1. nap: ég és föld, világosság, a világosság és a sötétség váltakozása,
  • 2. nap: a víz kettéválasztása égi és földi vízre, az égbolt,
  • 3. nap: a földi vízek összegyüjtése, hogy a föld egy része szárazföld legyen, a növényvilág megteremtése.
  • 4. nap: az égitestek megteremtése,
  • 5. nap: a vízi és égi élőlények megteremtése,
  • 6. nap: a szárazföldi állatok, majd az ember megteremtése, az ember minden más teremtmény ura, de étkezés vcéljából csak a növényeket használhatja.

Ezzel kapcsolatban a hagyományos ateista érv, hogy hogyan lehet előbb fény, aztán égitestek, továbbá a leírás geocentrikus szemlélete.

Nos, a mai fősodrú kozmológiai elmélet szerint is előbb volt fény, aztán égistestek. A geocentrizmus pedig nyilván a kor tudományos nézeteit tükrözi, az Ószövetség kezdeti részei az i. e. XIII. században íródtak.

A másik kifogás a „teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá” kifejezés, melynek értelmezése:

  • többistenhit: a keresztény értelmezés itt egyszerúen a Szentháromságra mitat rá, továbbá megerősíti azt a hagyományos zsidó értelmezést, hogy ez csupán királyi többes,
  • az Istenhez hasonlóság mint érv Isten anyagisága mellett, pedig ez nyilvánvalóan lehet egész más is, a hagyoányos értelmezés szerint a hasonlóság a szabad akarat meglétére utal.

Az ember megteremtése

Az első ellentmondás: Isten az embert azon a napon teremti meg, melyen a növényvilágot, ez pedig a harmadik nap.

A Bibliában sok ilyen belső ellentmondás van, ennek oka, hogy a szöveg több ihletett szerző munkája, s a köztük lévő ellentmondások éppen az ihletettség miatt nem lettek tisztázva.

A megteremtett ember anyag és szellem, sárból és Isten lehetéből lett.

Az ember lakóhelye az Éden, az Éden földjét egy folyó öntözi, az 4 részre ágazik: Tigris, Eufrátesz, Gíhon (ezt hagyományosan a Kék-Nílussal azonosítják), Píson (ezt hagyományosan a Gangesszel azonosítják). Éden közepén van 2 kiemelt fa: az élet fája, s a jó és rossz tudásának fája, ez utóbbiról tilos ennie az embernek, a hagyományos értelmezés szerint a jó és rossz tudása az jó és rossz megállapításának jogát jelenti, ezt Isten magának tartja meg, hiszen csak ő tudja ezt helyesen megtenni.

Az első ember, Ádám oldalbordájából feleséget teremt neki, Isten megalkotja a családot ezzel.

A dupla teremtés kérdése

Az 1. fejezetben – 26-27 – Isten megteremti az embert: „Isten újra szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog.” „Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket.„, majd ez megismétlődik a 2. fejezetben – 6-7 – még egyszer: „Egyszer pára szállt fel a földről és megáztatta a föld egész felszínét. Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élőlénnyé.„.

Ráadásul az első teremtésben azonnal van férfi és nő – esetleg nemsemleges ember -, míg a másodikban először férfi, aztán nő.

A két magyarázat:

  • ez ugyanaz a történet, egyszer általánosan, majd részletesen,
  • ez két történet:
    • két teremtés volt, egy anyagi és szellemi,
    • a két teremtés különálló, Isten nem volt elégedett az első verzióval.

Bűnbeesés

Ádám és Éva (az eredetiben: Hava) a jó ész rossz tudása fájának a gyümölcséből esznek, ezzel magukra veszi a jó/rossz megállapításának jogát. Isten kiűzi őket a paradicsomból.

Ekkor lesz az ember anyagi lény: „Az Úristen pedig bőrből ruhát készített az embernek és feleségének, s felöltöztette őket.„.

Ádámtól Noéig

Ádám és Éva egyik fia megöli a másikat: a földműves Káin megöli a pásztor Ábelt, féltékenységből, mert Isten Ábel hitét tartja nagyobbnak. (Ádámnak és Évának volt egy harmadik fia is, Szet – Set – továbbá ismeretlen számú lányuk.)

A többi utódot a Biblia nem részletezi, csak felsorolja őket név szerint, egészen Noéig (Noah).

Az emberek egyre bűnösebb életet kezdtek élni, ezért Isten először 120 évben maximalizálta az emberéletet, majd eldöntötte, az egész emberiséget megsemmisíti. Kivételt csak a különösen istenfélő Noéval tett.

Isten megparancsolta Noának, építsen hatalmas hajót, szálljon be családjával, s minden állatból vegyen magához egy párat. Ezután 40 vagy 150 napos özönvíz következett.

Az emberiségből tehát csak 8 ember maradt meg: Noé és felesége (neve nem ismert, egyes források szerint: Noémi), s Noé 3 fia: Sém, Kám, Jáfet (Jefet), valamint feleségeik. A hagyományos értelmezés szerint Jáfet a fehér faj ősapja, Kám az afrikaiaké és a kánaanitáké, Sém a szemita népeké. (Később a többi népet is besorolták: a sárga fajt Jáfethez, az indiánokat Sémhez, az ausztrál őslakosokat pedig Hámhoz.)

A hajó az Ararát-hegyen köt ki. Noé megátkozza a Kámot annak apja iránti tiszteletlensége miatt, ezentúl utódai sorsa, hogy szolgálják Sém utódait.

Rejtélyes óriások

Még Noé előtt: „Amikor az emberek kezdtek elszaporodni a földön és leányaik születtek, az Isten fiai látták, hogy az emberek lányai szépek. Feleségül vették mindazokat, akik tetszettek nekik. Ekkor az Úr így szólt: „Nem marad éltető lelkem az emberben örökké, mivel test. Életkora csak 120 év legyen.” Óriások éltek akkor a földön (és később is), amikor az Isten fiai az emberek lányaival összeházasodtak, és ezek gyermekeket szültek nekik; ezek a régi idők híres hősei.” – nem lett máig ennek értelmezésére jó magyarázat.

Isten szövetséget köt Noéval. Noé 7 törvényt kap:

  • Tilos a bálványimádás.
  • Tilos az istenkáromlás.
  • Tilos a gyilkosság.
  • Tilos a házasságtörés és a nemi erkölcstelenség.
  • Tilos a lopás.
  • Tilos élő állatot enni.
  • Bíróságok létrehozásának kötelezettsége.

Noé után

A Biblia felsorolja a három Noé-fiúból származó népeket, majd immár csak Sém utódaira koncentrál, hiszen a zsidók is innen származnak.

Babilóniában Sém utódai – esetleg Noé minden utóda, ez nem világos – égig érő tornyot akarnak építeni. Isten ezt úgy gátolja meg, hogy minden építőnek saját nyelvet ad.

Ábrám és utódai

Ábrám Sém 10. nemzedékbeli leszármazottja. A mezopotámiai Urban (a mai Irak délkeleti részén) él, ahol feleségül veszi Szárait (eredetiben: Szaraj). Isten megparancsolni neki, induljon el Kánaánba, ütközben letelepednek Harránban (a mai Törökország déli részén). Velük van Ábrám unokaöccse, Lot is.

Harránban Isten felszólítja Ábrámot, folytassa útjáét. Cserébe ígéretet kap a gyermektelen Ábrám, hogy gyerekei fognak születni, s azok utódai be fogják népesíteni a világot. Ábrám szót fogad, elér Szikhemig (a mai Ciszjordánia északi részén), ahol Isten neki és utódiank adja a földet. Lot különválik Ábrámtól, s Szodomában telepedik le.

Ábrám új lakóhelyén éhínség tör ki, ezért Egyiptomba indulnak. Félve, hogy meg fogják ölni, hogy elvehessék szép feleségét, azt testvérének mondja. A fáraó megpróbálja feleségül venni a nőt, de Isten megbünteti. Amikor a fáraó rájön mi a helyzet, elengedi Ábrámot és családját.

Rejtélyes alak

A 14. fejezetben: „Melkizedek, Sálem királya pedig kenyeret és bort hozott. Ő ugyanis a magasságbeli Isten papja volt. Megáldotta és így szólt hozzá: „Áldott legyen Ábrám a magasságbeli Isten előtt, aki az eget és a földet teremtette. S áldott legyen a magasságbeli Isten, aki kezedbe adta ellenségeidet.” Ő pedig tizedet adott neki mindenből.„.

Ez arra enged következtetni, más vallás is jelen volt, s az is kedves volt Isten számára. Rendkívül bonyolult ennek az értelmezése. Hiszen itt az legegyszerűbb következtetés: Istenhez több út is van. Azaz a zsidók számára a kinyilatkoztatás egyfajta helyi megnyilvánulás, de voltak mások is.

Ábrám utódai

Isten szövetséget köt Ábrámmal, megerősíti, hogy a föld övé és utódaié, s hogy hamarosan gyereke lesz.

Szárai elküldi férjét, nemzzen gyereket szolgálójukkal, Hágárral, mivel ő már nem tud terhes lenni. Közös gyerekük: Izmáel (az eredetiben: Jiszmael), tőle származnak az arabok.

Isten megjelenik Ábrám előtt, megerősíti a szövetséget, új nevet ad Ábrámnak: Ábrahám, s meghagyja neki, a szövetség emlékére ezentúl minden fiúutódját körül kell metélni, további minden idegent is, aki hozzájuk szegődik. Ábrahám felesége is új nevet kap: Sára (az eredetiben: Szára).

Isten elpusztítja Szodomát és Gomorrát azok bűnei miatt, egyedül Lot és családja menekül meg. Lot felesége visszanéz Szodomára, ezért kövé változik. Lotot leitatják a lányai, majd közösülnek vele, terhesek lesznek – leszármazottai az ammoniták és a moábiták.

Előtte Ábrám alkudik Istennel, ne pusztítsa el a várost, hiszen abban vannak jó emberek is. Végül Isten beleegyezik, ha van 10 ilyen, a város megmarad, de nem akad ennyi se. Istennel lehet alkudni, a jó nevében csakis. A városlakók utolsó bűne: a vendégjog megsértése, homoszexualitás és nemi erőszak – a modernista értelemzésekből rendre kimarad a homoszex elem.

Ábrahám Gerárba megy, megismétlődik a korábbi egyiptomi történet: eltitkolja, hogy felesége a felesége, ezért Gerár királya, Abimelek el akarja venni őt, de Isten közbevatkozik, s Abimelek elengedi a nőt.

Megszületik Ábrahám első gyereke első feleségétől, Sárától: Izsák (az eredetiben: Ichak). Második felesége, Hágár elhagyja a családot gyerekével együtt.

Isten felszólítja Ábrahámot áldozza fel Izsákot. Az utolsó pillanatban Isten leállítja őt.

Sára meghal, Ábrahám elveszi feleségül Keturát.

Sárának sírhelyet vesz Ábrahám, ez lesz az első földtulajdona a zsidóknak a Szentföldön, ez a Pátriárkák Barlangja nevű hely, máig létezik, a palesztíniai Hebronban van. A helyen jelenleg egy mecset és egy zsinagóga van.

a hely ma (ez a zsidó rész)

Izsák feleségül veszi Rebekát (az eredetiben: Rivka), az egyik másodunokatestvérét. Mert Ábrahám megparancsolja ne vegyen idegen nőt feleségül.

Izsák előbb baráti kapcsolatot épít ki a filiszteusokkal – ugyanaz zajlik le, mint Ábrahámmal: Izsák a testvérének hazudja feleségét -, majd ez megromlik, végül békét kötnek. Izsákék Beersebába távoznak.

Izsák és Jákob

Izsák első gyerekei ikrek: Ézsau (Eszav) és Jákob (Jaakov).

Ézsau eladja egy tál lencséért elsőszülöttségi jogát Jákobnak, aki megtéveszti bátyját.

Az éhínség miatt Izsák Gerárba megy, ahol apjához hasonlóan eltitkolja, hogy felesége a felesége, de Abimelek király résen van, s felszólítja Izsákot ne tegye ezt, majd védelme alá veszi Izsákot. Ezután szövetséget kötnek egymással.

Izsák, érezvén halála közeledtét, meg akarja áldani elsőszülött fiát, Ézsaut. Helyét azonban csellel átveszi Jákob, ő kapja meg az elsőszülötti áldást.

Gyűlölet alakul ki a két ikertestvér közt, Jákob távozik Harránba.

Jákob egy létráról lát álmot, rajta angyalok járnak, lefelól Isten, aki így szól: „Az Úr vagyok, atyádnak, Ábrahámnak Istene és Izsák Istene. A földet, amelyen pihensz, neked és utódaidnak adom. Nemzetséged olyan lesz, mint a föld homokja, ki kell terjesztened nyugatra és keletre, északra és délre, általad s utódaid által nyer áldást a föld minden népe. Nézd, én veled vagyok. Mindenütt oltalmazlak, ahová mégy, és visszavezetlek erre a földre. Nem hagylak el, amíg véghez nem viszem, amit megígértem neked.”.

Jákob feleségül akarja venni Ráhelt, de annak apja Lábán átveri Jákobot, helyette Ráhel testvérét, Leát adja neki. Végül neki adja Ráhelt is.

Lábán és Jákob között viszály alakul ki, de végül kibékülnek.

Jákob hazatér, tart testvérétől. De kibékülnek egymással.

Jákob egy ismeretlennel küzd, kiderül, az maga Isten. Isten megáldja őt, új nevet ad neki: Izrael (Jiszrael), ezért nevezik ettől fogva leszármazottait izraelitáknak.

Dinát megerőszakolja Szihem. Látszólag szövetséget kötnek az izraeliták Szihem népével, de végül véres bosszút állnak, mindenkit kiirtanak.

Jákob gyerekei 4 feleségétől, ők a 12 (később 13) zsidó törzs ősapjai:

  • első feleségétől, Leától (Leah):
    • Rúben (Reuben),
    • Simeon,
    • Lévi,
    • Juda (Jehuda),
    • Izsakhár (Jisszakkar),
    • Zebulon,
    • egyetlen lánya: Dina;
  • második feleségétől, Bilhától:
    • Dán,
    • Naftali (Naptali);
  • harmadik feleségétől, Zilpától:
    • Gád,
    • Áser;
  • negyedik feleségétől, Ráheltől:
    • József (Joszep),
    • Benjámin.

A 12 törzs elhelyezkedése, X. sz. közepi állapot (mai határokkal): 1 – Áser, 2 – Benjámin, 3 – Dán, 4 – Efraim, 5 – Gád, 6 – Izsakhár, 7 – Juda, 8 – Manassze, 9 – Naftali, 10 – Rúben, 11 – Simeon, 12 – Zebulon:

József

József, Izrael kedvenc fia, álmot lát, melyben testvérei meghajolnak előtte. testvérei mérgükben eladják őt rabszolgának Egyiptomba. Potifár, a fáraó egyik tisztviselője veszi meg őt. Potifár feleségének megtetszik József, aki azonban visszautasítja őt, ezért a nő bosszúból erőszakkal vádolja Józsefet, aki emiatt börtönbe kerül.

Rabszolgaság alatt itt természetesen mindig szolgaság értendő. Egyiptom nem volt rabszolgatartó társadalom.

József sorsa jóra fordul, miután sikeresen megfejti a fáraó álmát. Hamarosan Egyiptom második embere lesz.

Izrael elküldi gyerekeit – Benjámint kivéve – Egyiptomba, vegyenek ott gabonát. A testvérek meghajolnak József előtt, akit nem ismernek fel.

A testvérek hazatérnek, de mivel otthon folytatódik az éhínség, ismét Egyiptomba mennek. József azt kéri tőlük, hozzák magukkal Izraelt és Benjámint is.

József lopással gyanúsítja meg Benjámint, pedig ő maga rendezte el a helyzetet, hogy az lopásnak tűnjön. Végül József felfedi magát testvérei előtt, megbocsát nekik, mindenki letelepedhet Egyiptomban. Izrael is Egyiptomba megy, találkozik fiával.

Az éhínség elér Egyiptomba is, József testvérei a fáraó rabszolgái lesznek. Izrael 17 éven keresztül él, haláláig, Egyiptomban.

Befejezés

Izrael örökbe fogadja József két, egyiptomi anyától született fiát: Efraimot és Manasszét.

Izrael meghal.

József 110 éves koráig él, meghagyja testvéreinek, hogy amikor visszatérnek majd a hazába, vigyék magukkal az ő földi maradványait is.