Tartalomjegyzék itt.
*
Kivonulás könyve (Mózes második könyve)
- angol neve: Exodus
- szláv neve: Исходъ (az egyházi szláv kiejtésről itt)
- latin neve: Exodus (a latin ejtésről itt)
- görög neve: Ἔξοδος (a görög ejtésről itt)
- héber neve: שְׁמוֹת (a héber ejtésről itt)
Ezt a könyvet a hagyomány szerint Mózes írta. A kutatók szerint összeállítása valójában a VI. században zajlott le, korábbi forrásokból, melyek között lehetett Mózes által írt rész is.
Mózes előélete
Az Egyiptomban letelepedett zsidók egyre jobban élnek, s egyre többen vannak. Ez zavarja a fáraót, fél a belső ellenségtől. Sose jó, ha egy jól megkülönböztethető kisebbség van az országban, erős pozíciókkal. Kiadja tehát a parancsot: minden zsidó fiú újszülött legyen megölve. A parancsot tömegesen nem teljesítik a bábák, mert félnek az isteni bosszútól – ártatlan kisgyerekek tömeges megölése ellenkezik minden vallással, az egyiptomival is. Az új parancs ekkor: a fiú zsidó újszülöttek legyenek a Nílusba dobva.
Ez történik Mózessel is: szülei egy ideig rejtegetik, majd kis kosárban a Nílusba helyezik. A fáraó lánya találja meg, aki úgy dönt, felnevelteti zsidó szolgalányával. Így Mózes bár idegen háztartásban nő fel, mégis megkapja a zsidó identitást.
Évekkel később, a már felnőtt Mózes megöl egy egyiptomit, aki kegyetlenkedik zsidókkal. Ezután Midiánba menekül, félve a büntetéstől. Ott feleségül veszi a midiáni főpap Reuel/Jetro egyik lányát, Ciporát. Mózes letelepszik Midiánban.
Isten elhívja Mózest
Isten megjelenik Mózesnek égő csipkebokor alakjában. Felszólítja őt, vezesse ki a zsidókat Egyiptomból. Isten megjósolja Mózesnek: a fáraó ellenkezni fog, csak kényszer hatására fogja engedni a zsidók távozását.
Mózes ellenkezik, Isten azt mondja, majd testvére Áron segíteni fogja őt.
Mózes elindul útközben Isten meg akarja ölni őt. Rejtélyes részlet, jellemző értelmezése: mert nem tartotta ba a parancsolatot, fia nem volt körülmetélve.
Mózes és a fáraó harca
A fáraó természetesen nem veszi komolyan Mózest, nemhogy nem teljesíti a kérdést, de még ront is a zsidók helyzetén, ami miatt a zsidók morgolódni kezdenek Mózes ellen. Tipikus emberi viselkedés: nem a bajok forrása ellen fellépni, hanem az ellen, aki megoldást kínál, mert a megoldás nem hoz azonnali eredményt.
Megkeződik egyfajta vetélkedés Mózes és az egyiptomi papok között, ki képes nagyobb csodákat végrehajtani.
A tíz csapás
Mózes csapásokkal próbálja rávenni a fáraót, egyezzen bele a zsidók távozásába.
- 1. csapás: a víz vérré változik – az egyiptomi papok megismétlik,
- 2. csapás: békainvázió – az egyiptomi papok ezt is megismétlik,
- 3. csapás: szúnyoginvázió – ezt az egyiptomiak nem képesek utánozni, kijelentik ez Isten műve valóban, a fáraó azoban mégse adja fel,
- 4. csapás: bögölyök támadása – a fáraó először beleegyezik a zsidók távozásába, de végül meggondolja magát,
- 5. csapás: dögvész az egyiptomiak állatain – a fáraó nem tágít,
- 6. csapás: fekélyek az egyiptomiakon és állataikon – a fáraó nem tágít,
- 7. csapás: jégeső – a fáraó először beleegyezik a zsidók távozásába, de végül meggondolja magát, csak a férfiakat akarja elengedni feleségek, gyerekek, állatok nélkül,
- 8. csapás: sáskajárás – a fáraó könyöreletért esedezik, Mózes eltávolítja a sáskákat, de aztán a fáraó mégse engedi el a zsidókat.
- 9. csapás: sötétség – a fáraó elengedi a zsidókat, családostul, de állatok nélkül, Mózes ezt nem fogadja el, az elsőszülött egyiptomi fiúk halálával fenyeget,
- 10. csapás: az elsőszülöttek halála: Isten elrendeli a Húsvét ünnepét, majd bekövetkezik a csapás – a fáraó elengedi a zsidókat, azok még kincseket is kapnak az egyiptomiaktól.
Minden alkalommal ki van hangsúlyozva: a fáraó makacsságának oka Isten akarata. Vajon miért? Mert Isten meg akarja mutatni a népnek, ő minden földi hatalom felett áll.
A kivonulás
A zsidók elindulnak 430 Egyiptomban töltött év után. Isten utasításokat ad a Húsvétet illetően.
Mózes nem a rövid útvonalon vezeti népét a Földközi-tenger partján, hanem délebbre, mocsaras vidéken. Isten mutatja az utat tűz- ill. felhőoszloppal.
A fáraó közben meggondolja magát, üldözőbe veszi haderejével a zsidókat. A tenger megnyílik a zsidók előtt, viszont bezárul az egyiptomiak számára.
A vándorlás
A vándorlás alatt a nép elégedetlenkedik a rossz körülmények miatt. Isten azonban segítséget ad cserébe a nép hozzá való hűségéért. Az egyik élelmiszer a manna, melyet azonban nem lehet felhalmozni, mindenki csak annyit tud belőle felhasználni, amennyire valós szüksége van. Egyedül a pénteken szedett mennyiség marad meg a szombati munkatilalom miatt.
Érdekes koncepció ez: a nem felhalmozható vagyon.
A zsidók harcba lépnek az amelekitákkal, de csakis Isten segítségével képesek sikeresek lenni a harcban.
Mózes találkozik apósával, aki elismeri Istent. Ezután tanácsot ad Mózesnek, ne próbáljon mindent maga intézni, nevezzen ki bírákat a nép közül.
Alapvető, de erre sok jó vezető nem képes: a hatalmat delegálni kell.
A szövetség
A Sínai-sivatagban megtörténik Isten megjelenése. Isten megígéri a zsidóknak, különlegessé teszi őket az összes népek között, papi és szent néppé. Ennek jelentése: a zsidókon keresztül jelenik meg Isten. Isten megparancsolja Mózesnek, válassza szét az embereket, csak a két főpap – ő és Áron – mehet fel a Sínai-hegyre Isten közvetlen közelébe, a többiek a hegy lábánál várjanak.
Isten elmondja a tízparancsolatot:
- isteni szabályok:
- 1. parancsolat: ne legyen más istened,
- 2. parancsolat: ne csinálj idolokat,
- 3. parancsolat: ne mondd ki hiába Isten nevét,
- 4. parancsolat: üld meg a szombatot;
- emberi szabályok:
- társadalmi:
- 5. parancsolat: tiszteld szüleidet,
- 6. parancsolat: ne ölj,
- 7. parancsolat: ne paráználkodj,
- 8. parancsolat: ne lopj,
- 9. parancsolat: ne tanúskodj hamisan;
- egyéni:
- 10. parancsolat: ne kívánd a másét.
- társadalmi:
(Ez a görög felosztási rendszer, van zsidó és latin felosztás is, tartalmuk azonos, csak a számozás különbözik.)
Isten számtalan egyéb parancsot is ad, ezeket nem sorolom fel, csak azt ami különösen érdekes közöttük:
- zsidó maximum 6 évig lehet rabszolga, kivéve, ha ő is akarja rabszolgasága folytatását,
- női rabszolga nem adható el, csak családjának,
- a szándékosság és a gondatlanság megkülönböztetése,
- a rabszolga embernek és nem tárgynak tekintése, bár a rabszolga nem rendelkezik a szabadok jogaival, mégis az ellene elkövettett bűncselekmény bűncselekménynek számít,
- a nemi erőszak megváltható a megerőszakolttal történő házassággal, ha a megerőszakolt lány apja is beleegyezik,
- az idegennel nem szabad rosszul bánni,
- másik zsidónak nem szabad kamatot felszámítani,
- a smítá szabálya: minden 7. évben tilos a mezőgazdasági tevékenység és az adósság beszedése,
- 3 ünnep megjelölése: a kovásztalan kenyér ünnepe (Pészah), az aratás ünnepe (Sávúót), s a szüret ünnepe (Szukkót).
Isten megparancsolja a Kánaán elfoglalását. Majd felhívja a hegyre ismét Mózest, egyes kiválasztottak vele mennek. Fogadalmat tesz az egész nép, mind a 12 törzs. Végül Isten 40 napra magánál tartja Mózest, s átadja nekik a kőtáblákat a tízparancsolattal.
Isten megadja hogyan kell elkészíteni a szentélyt és a papok ruházatát, beiktatásuk módját, meghatározza az áldozás, valamint a templomi adózás szabályait. A papok csak Áron leszármazottai lehetnek. Majd megerősíti Isten a szombatot, pontosítva annak szabályait.
Eközben a nép elégedetlen. Követeli Árontól adjon nekik látható, kézzel fogható istent – Áron ezt teljesíti, ez lesz az aranyborjú.
Az egész könyv legérdekesebb része ez: a nép nem tudja elfogadni a transzcendens istenség fogalmát, neki valami közvetlen kell. Magyarázza: az emberi vallások mindig csak lassan jutottak el a transzcendens fogalmáig. S ez máig így van: keresztényeknél se ritka, hogy idolt csinálnak kegytárgyakból.
Isten dühös lesz, Mózes végül lebeszéli az egész zsidó nép kiirtásáról. Ehelyett Mózes intézkedik: összetöri a kőtáblákat, majd maga köré gyűjti azokat, akik hisznek neki, s ezeknek megparancsolja a háromezer ember megölését.
Mózes visszatér a hegyre, megmondja Istennek, ha nem bocsát meg a népnek, akkor őt is ölje meg inkább. Isten kijelenti: a nép folytassa a Kánaán meghódítását, de most már magára támaszkodva, Isten nem fog közvetlenül bevatkozni. Mózes kéri Istent, mutassa meg neki magát, ezt Isten részlegesen teljesíti: élő ember nem láthatja ugyanis Istent teljes valójában.
Isten felszólítja Mózest, csináljon két kőtáblát, melyekre ismét ráírja a tízparancsolatot. Mellette Isten sok más parancsot is ad Mózesnek. 40 nap után Mózes lejött a hegyről, arca ragyogott.
Megtörténik a szentélyhez szükséges anyagok összegyűjtése, elkezdődik készítése. A papi ruházatok is készülnek. Amint minden megvan, Mózes átveszi a kész munkát, megállapítja, hogy az isteni utasítások be lettek tartva.
Megtörténik a szentély felszentelése, Isten birtokba veszi.
Folytatódik a zsidók vándorlása. Egy felhő vezeti őket.
