Tartalomjegyzék itt.
*
Sámuel első könyve
- angol neve: 1 Samuel
- szláv neve: Ца́рствъ 1-ѧ (az egyházi szláv kiejtésről itt)
- latin neve: I Samuelis (a latin ejtésről itt)
- görög neve: Βασιλειων Α’ (a görög ejtésről itt)
- héber neve: שְׁמוּאֵל א׳ (a héber ejtésről itt)
Sámuel egyetlen könyv a zsidó hagyományban, a kereszténység osztotta 2 részre. A görög hagyomány nem használja a „Sámuel könyve” nevet, azaz:
- zsidó Sámuel =
- latin Sámuel 1. = görög Királyok 1.,
- latin Sámuel 2. = görög Királyok 2.;
- zsidó Királyok =
- latin Királyok 1. = görög Királyok 3.,
- latin Királyok 2. = görög Királyok 4.
A Bírák könyve folytatása.
Elkána (Elkáná) két felesége: Hanna (Haná) és Poninna (Póniná), az előbbi gyermektelen, az utóbbinak több gyereke is van.
A meddő Hanna gyermekért imádkozik, Éli (Élí) sílói főpap részegnek hiszi őt, de végül megáldja. Hanna megfogadja, ha gyereke lesz, az a Templomnak adja szolgálatra.
Így is történik: a gyerek Sámuel (Sömúél) a Templomhoz kerül.
Éli fiai elhanyagolják kötelességüket, apjuk nem képes megváltoztatni őket, aki jövendölést kap Istentől: hogy utódai nem lesznek papok többé fiai viselkedése miatt, más papokat fog találni Isten. Közben Sámuel lelkiismeretesen teljesíti feladatait.
Isten megjelenik Sámuelnek: ugyanazt mondja neki, amit korábban Isten Élinek mondott. Ezt Sámuel elmondja Élinek is.
Lassan Sámuelből elismert próféta lesz.
A filiszteusok a zsidókra támadnak, s bár a frigyláda is ott van a csatában, a filiszteusok győznek, meghal Élí két fia is, akik a ládát viszik.
Miért? Mert a filiszteusok megijednek a frigyláda jelenlététől, azaz hisznek benne, míg a zsidók csak amolyan dísznek tekintenek rá. Gyakorlatilag a zsidók visszaestek korábbi állapotukba, s totemként tekintenek a vallási tárgyakra. Fontos következtetés: a hit a fontos, nem a szertartás.
A frigyláda a filiszteusokhoz kerül mint hadizsákmány. Amikor meghallja ezt a hírt Éli, meghal.
A filiszteusok a zsákmányt istenük, Dágon templomába teszik. Minden éjszaka Dágon szobra lezuhan a láda elé. Végül betegségek kezdenek terjedni, így a filiszteusok eldöntik: visszaadják a zsidóknak a ládát, sőt engesztelésként ajándékokat is küldenek vele.
Eleázárt nevezik ki a láda húsz évre való őrzésére. Sámuel felszólítja a népet, bánja meg bűneit, s távolítson el minden idegen szentélyt a zsidók által lakott területről.
A filiszteusok támadnak, Sámuel az Istenhez fordul, így a filiszteusokat döntő vereség éri, és a zsidók visszanyerik elvesztett területekeit is. Sámuel felállítja az Eben-ha-Ezert („segítség köve”) a csata emlékére. Onnantól Sámuel egész Izrael bírája.
Sámuel a fiait jelöli ki bíráknak halála utánra, ők azonban nem bizonyulnak méltóknak. A nép kéri Sámuelt, ezentúl ne bíró, hanem király legyen a nép felett, ahogy ez más népeknél is szokás. Sámuel ellenzi ezt, elmondja mivel jár a királyság, de végül Isten megparancsolja Sámuelnek, hogy teljesítse a nép kívánságát.
Kis megbízza fiát Sault (Sáúl) keresse meg a család elveszett szamarait. Saul találkozik Sámuellel, aki felismeri benne: ő az Isten által kijelölt jövendő király. Sámuel és Saul éjszaka beszélgetnek egy ház tetején, Sámuel megjósolja a jövőt.
Sámuel királlyá keni Sault, majd elválnak. Saul hazatér, jeleket lát, prófétálni kezd. Pár nappal később a nép előtt is bemutatja, a nép elfogadja őt. Sámuel kihirdeti a királyság törvényeit: ezentúl a vallási és a politikai hatalom külön vannak.
Az ammonita Nahas ostrom alá veszi Jábes-Gileádot, s követeli, hogy a városban mindenkinek vájják ki a jobb szemét a békeszerződés részeként. Saul megtudja ezt, hatalmas sereget gyűjt össze, majd győz.
Sámuel búcsúbeszédet tart: figyelmezteti a népet a bírák korszakának végére, elmondja a királyság negatívumait, felszólít mindenkit, tartsa be a törvényt.
Saul fia, Jonatán (Jónátán) megöli a filiszteus uralkodót. A filiszteusok háborút indítanak a zsidók ellen. Saul azonban nem hallgat Sámuelre, megindítja a csatát nélküle, mert attól tart, a nép szétszéled, ha tovább vár.
Sámuel elmagyarázza Saulnak, hibát követett el: a katonai győzelem nem fontosabb az Istenhez való hűségnél. Sámuel és Saul külön válnak.
A filiszteusok megölik a zsidó kovácsokat, hogy a zsidóknak ne legyenek fém fegyvereik. Jonatán kirohanást szervez, ez sikeres, azonban nem engedelmeskedik Saul parancsának, hogy ne egyen, hanem eszik egy kis mézet, amiért meg kellene őt ölni, azonban a nép megmenti őt.
A nemevés nem isteni parancs, hanem Saulé, aki így próbál túlteljesíteni. A parancs természetesen értelmetlen.
Saul egyre kevésbé engedelmeskedik Isten parancsainak, megkíméli az amalekitákat. Átveszi magára a vallási hatalmat is.
Isten elhallgat, nem szól Saulhoz. Isten Sámuelhez fordul, elmondja, hogy Saul hűtlen lett hozzá, nem teljesíti a parancsolatokat. Sámuel elmagyarázza Saulnak, hogy az engedelmesség többet ér, mint az Istennek szentelt áldozat.
Sámuel elmondja Saulnak, új királya lesz Izraelnek. Hiába hivatkozik arra Saul, hogy ő csak a nép akaratát teljesítette, ezért nem tett meg mindent az isteni parancsok szerint.
A népakarat nem írja felül az isteni törvényeket!
Sámuel és Saul végleg elválnak egymástól.
Isten parancsára Sámuel Betlehembe megy, hogy királyt válasszon Izáj fiai közül: ez Dávid. A fiatal Dávid hárfásként és fegyverhordozóként kezd dolgozni a királyi udvarban, zenéje megnyugtatja Sault.
Saul király marad, mert a királyi cím halálig tart.
Dávid megküzd a filiszteus Góljáttal, parittyával győzi le.
Dávid barátságot köt Jonatánnal.
Saul féltékeny Dávidra annak népszerűsége miatt.
Dávid szerelmes a legfiatalabb hercegnőbe, Mihálba, s feleségül akarja venni, de nem meri megkérni, mert szegény. Saul 100 filiszteus előbőrt kér hozományként pénz helyett, abban reménykedve, hogy a filiszteusok megölik Dávidot. Dávid azonban teljesíti a feladatot, 200 előbőrt hoz.
Dávid sikere miatt Saul még ellenségesebb lesz iránta.
Saul továbbra is meg akarja ölni, de Jonatán lebeszéli erről. Majd ismét próbálkozik Dávid megölésével. Mikál segít Dávidnak kimenekülni egy ablakon keresztül. Jonatán megpróbálja kibékíteni apját és barátját, de sikertelenül.
Dávid megmenekül Saul elől isteni segítséggel. Majd Jonatán segíti őt saját apja ellenében.
Dávidot a papok is segítik, bár önéntelenül: nem tudják, hogy Saul üldözi őt.
Dávid ellenséges földeken vándorol: először a filiszteusokhoz menekül, itt óvatosságból bolondnak tetteti magát, majd Moábba megy, végül hazatér, itt nyílt harcba kezd Saullal.
Saul megbünteti a papokat, egy kivételével mindenkit megölet, ez az egy időben elmenekül Dávidhoz.
A filiszteusok kihasználják a helyzetet és támadnak. Mind Dávid, mind Saul a támadók ellen vonul, külön-külön, de Saul nem veti el tervét Dávid megölésére.
Egy barlangban megtalálja Dávid Sault, védtelen helyzetben. Dávid azonban csak levág egy darabot Saul ruhájából, de megparancsolja, senki se bánthatja őt, majd felfedi magát előtte, meghajol, elismeri hatalmát. Saul meghatódik, csak annyit kér Dávidtól, ne bántsa a jövőben az utódait. Ezután elválnak útjaik.
Meghal Sámuel.
Nabal és felesége Abigail. Nabal nem fogad szót Dávidnak, nem vendégeli meg embereit, bár azoktól segítséget kapott. Dávid bosszút akar állni, de Abigail megmenti a helyzetet, ajándékokat visz Dávidnak. Nabal nemsokára meghal, Dávid feleségül veszi Abigailt.
Saul Szif pusztájában keresi Dávidot. Dávid bemegy Saul táborába, Sault alva találja. Dávid társa meg akarja ölni Sault, ezt Dávid megtiltja. Az alvó Saul mellől Dávid elveszi annak lándzsáját meg a vizeskorsóját. Saul elismeri, hogy hibázott.
Dávid arra jut, egy nap megöli őt Saul, így a filiszteusokhoz költözik. A filiszteus uralkodó megbízik Dávidban, hogy védni fogja országát az idegenek ellen, ezt Dávid teljesíti is.
Azaz Isten útjai kiszámíthatatlanok, hiszen itt az zajlik, hogy a legnagyobb zsidó király, élete egy részében a legnagyobb ellenséges hatalom bizalmát élvezi!
A filiszteusok hadjáratot indítanak Izrael ellen, a filiszteus uralkodó felszólítja Dávidot is a részvételre.
Saul nagyon megijed a hatalmas ellenségtől, egy halottidéző-jövendőmondót akar megkérdezni, bár korábban éppen ő tiltotta ki őket az országból. A megtalált halottidéző-jövendőmondó az en-dori boszorkány, aki először nem akar mondani semmit, de mikor az álruhás Saul megígéri, nem esik bántódása, meghívja neki Sámuel szellemét.
Saul segítséget két Sámuel szellemétől. Sámuel elmondja neki: mivel Saul és a zsidók elfordultak Istentől, így a filiszteusok győzni fognak felettük.
A filiszteus uralkodó elbocsátja Dávidot. Így nem vesz részt az Izrael elleni háborúban.
Közben az amalekiták betörnek Dávid városába, elrabolják feleségeit is. Isteni ihletre Dávid üldözőbe veszi a támadókat, egy egyiptomi rabszolga is segít neki. csapat ketté válik, egy része marad a táborban, a másik csatába lép, mely sikerrel zárul. A harcosok nem akarnak osztozkodni a táborban maradtakkal, de Dávid előírja, mindenkinek jár a zsákmányból, sőt Izraelbe is küld egy részt az amalekitáktól szerzett vagyonból.
A gilboa-hegyi csatában a filiszteusok nyernek, meghal Saul is és a fiai is. A holtesteket elviszik ajándéknak saját templomukba.
A zsidók visszaszerzik Saul és fiai holtestét és azokat rendesen eltemetik.
