Ószövetség XII.

By | 2012-09-03
Megosztás:

Tartalomjegyzék itt.

*

Királyok második könyve

  • angol neve: 2 Kings
  • szláv neve: Ца́рствъ 4-ѧ (az egyházi szláv kiejtésről itt)
  • latin neve: II Regum (a latin ejtésről itt)
  • görög neve: Βασιλειων Δ’ (a görög ejtésről itt)
  • héber neve: מְלָכִים ב׳ (a héber ejtésről itt)

A Királyok egyetlen könyv a zsidó hagyományban, a kereszténység osztotta 2 részre. A görög hagyomány elnevezése eltér a latin hagyományétól:

  • zsidó Sámuel =
    • latin Sámuel 1. = görög Királyok 1.,
    • latin Sámuel 2. = görög Királyok 2.;
  • zsidó Királyok =
    • latin Királyok 1. = görög Királyok 3.,
    • latin Királyok 2. = görög Királyok 4.

Nekem ez az egyik legnehezebb könyv. A történeti rész egyszerű, de a mögöttes mondanivaló feltárása nagy feladat.

Moáb elszakad.

Ahaszja Baál segítségét kéri, Illés figyelmezteti. hogy meg fog halni. Ahaszja 50 embert küld Illés elfogására, de mindet elemészti a tűz, melyet Illés kér Istentől. Ez megismétlődik még kétszer, a harmadik alkalommal Illés megkíméli az embereket, s elmegy velük a királyhoz, hogy személyesen tudassa vele, nem fog felépülni betegségéből.

Ha tisztelettel fordulunk a prófétához, akkor kegyes velünk, akkor is, ha nem vagyunk hívők.

Ahaszja meghal, utóda a testvére, Jorám.

Elizeus (Elísa) átkel a Jordánon Illéssel, Illést tüzes szekéren felviszik az égbe, előtte Elizeus azt kéri Illéstől: legyen meg duplán az az ereje, ami Illésnek van.

A második eset Hénoch óta, hogy valaki normál halál helyett az égbe távozik.

Elizeus elkezd csodákat tenni. Megátkozza Bétel gyermekeit, amiért kigúnyolják őt, két medve megtámadja és széttépi őket.

Mai szemmel mértéktelenség ez, de nem szabad soha elfelejteni, a leírt történet kb. 2700 éve zajlott. 200-300 év múlva vajon nem így fognak gondolkodni mai természetesnek vett szokásokról?

Moáb fellázad Izrael ellen Ahab halála után. Izrael és Júda, szövetségben Edommal Moáb ellen háborút indítanak.

Elizeus bőséges vízről és a moábiták vereségéről prófétál.

A moábiták megfutamodnak, Moáb királya emberáldozatot mutat be.

Elizeus megment egy özvegyasszonyt hitelezőitől az olaja megsokszorozásával. Majd feltámasztja egy sunemita asszony fiát, aki gyakran adott neki menedéket és élelmet.

Elizeus megmenti a próféták fiait a főzelékkel való mérgezéstől. Megsokszorozza a neki hozott gabona zsengéjét, úgyhogy száz ember jóllakott, sőt még maradt is.

Elizeus meggyógyítja a szír sereg parancsnokát, a leprás Naamánt. Ő hálából Isten híve lesz. Elizeus egyik tanítványa Gehaszi pénzt kér Naamántól, az megadja neki, azonban emiatt a tanítvány leprás lesz.

Tehát a prófétai cselekedet csakis ingyenes lehet.

Elizeus kiment egy fejszét a vízből, az a felszínre úszik, mintha egy fadarab lenne.

Arám háborút indít Izrael ellen. Az arámi király megrémül, amikor megtudja, hogy Elizeus felfedte haditervét az izraeli király előtt, ezért elrendeli elfogatását. Elizeus azonban vaksággal sújtja az ellene küldötteket, majd hazaengedi őket sértetlenül.

Nagy éhínség tör ki Szamáriában, az arámi ostrom miatt: kannibalizmus is jelentkezik.

Elizeus megjósolta Szamária ostromának végét.

Négy leprás Szamáriából bemegy a szírek táborába, azt tapasztalták, hogy nincs ott senki. Ezt jelentik otthon, de nem hisznek nekik, csak miután a hírszerzés is megerősíti a hírt.

Bőség Samáriában, Elizeus minden szava beteljesedik.

A király visszaadja a földjét a korábban említett sunemita asszonynak, aki elmenekült a filiszteusokhoz az éhínség elől.

Elizeus Damaszkuszban megjövendöli Hazáel uralkodását Szíria felett, s azt a nagy kárt, amelyet Izraelnek fog okozni, ezért Hazáel megöli Benhadad királyt, s ő az új király.

Jórám gonosz uralkodása Júdea felett. Edom fellázad Júdea ellen.

Ahászja – Jórám fia – gonosz rövid uralkodása Júdában, meglátogatja Izrael beteg királyát.

Elizeus egy tanítványával királlyá keneti Jehut. A próféta elmondja Jehunak: Isten kiirtja Aháb házát (a hatalmon lévi izraeli királyi dinasztiát). Jehu megdönti Jórámot.

Ahászja be akar avatkozni, de Jehu megöleti őt. Majd megöleti Izebelt is. Jehu elpusztítja Aháb egész házát és Ahászja testvéreit. Majd összegyűjti Baal összes papját, prófétáját és hívét, s megöli őket Baal templomában.

Izebel azonban temetést kap, pozíciója miatt. Azaz a kis jó is érdemes.

Jehu azonban így se fordul el teljesen a pogány kultuszoktól. Bár így is ő az egyetlen izraeli uralkodó, akit a Biblia alapvetően pozitívan ábrázol. De mivel rosszat is tesz, országa egy részét elveszti: Hazáel, Szíria királya legyőzni az izraeli sereget, megszerzi a Jordánon túli területeket.

Jehu halála. Utódja fia Joahász.

Atalja – Jorám király lánya, Ahaszja húga – kiirtja teljes királyi családot, kivéve a gyermek Joást, akit időben kimenekít anyja, hogy ő lehessen az uralkodó Júdeában.

A papok összeesküvést szerveznek, Joást királlyá teszik, megölik Atalját. Joás követi a papok utasításait, helyesen uralkodik, bár a magaslati pogány kegyhelyeket meghagyja.

Pénzgyűjtés szerveznek a Templom felújítására. Végül azonban a pénz Hazáelé, Szíria királyáé, ez lesz a váltságdíja, hogy ne támadja meg Jeruzsálemet.

Joást összeesküvés dönti meg, utóda fia Amacja. Amacja legyőzi Edomot.

Amacja Izrael ellen támad, de veszít.

Joahász gonosz uralkodása Izrael felett, Hazáel megalázza Izraelt.

A haldokló Elizeus a király nyilai által megjövendöli, hogy Izrael háromszor fogja megverni Arámot.

Elizeus halottként is csodát tesz: bedobnak a sírjába egy holttestet, az feltámad.

Joás visszaveszi az arámiak által elvett városokat.

Háborúba indul Joás Izrael királya ellen, de vereséget szenved. A Templom kirablása. Joás halála.

Amacját összeesküvők ölik meg, s Uziját teszik meg helyette királlyá.

Jeroboám hosszú és sikeres uralkodása Izrael felett.

Azarját lepra sújtja, fia Jótám kormányozza a népet.

Zakariás veresége, miután hat hónapig uralkodott Szamáriában.

Sallumot, aki megölte Zakariást, legyőzi Menahem. Menahem gonosz uralkodása Izrael felett, a nép vagyonát Púlnak, Asszíria királyának adta, hogy elforduljon Izraeltől.

Pekahjának, Menahem fiának a veresége, Pékah a király utána.

Asszíria királya sok izraelitát fogságba hurcol Asszíriába, Hóseás fellázad Péka ellen, s király lesz.

Jótám jámbor uralkodása Júdában.

Aház uralkodása Júdeában. Aház kincseivel szövetségessé teszi Asszíria királyát, Arám és Izrael ellenében. Aház idegen isteneknek áldozik: pogány oltárt emel Jeruzsálemben.

Hóseás szövetséget köt Egyiptommal Asszíria királya ellen, aki ostrom alá veszi Szamáriát, s fogságba hurcolja Izraelt Asszíriába. Az okok, amiért az Úr megengedi Izrael királyságának pusztulását: ahogyan a próféták figyelmeztettek a következményekre.

Azok a népek, amelyeket az asszírok Izrael földjére deportáltak, beszámolnak a csapásokról, amelyek érik őket.

Isten papját Bételbe küldik, hogy megtanítsa a népeknek Isten törvényét, de ők továbbra is a saját isteneiket szolgálják.

Hiszkija, Aház fia uralkodik Júdeában, csak az Urat szolgálja, fellázad az asszírok ellen;

Szanhérib, Asszíria királya elfoglalja Júdea számos megerősített városát, súlyos adót vet ki Hiszkijára.

Az asszírok rábeszélik Hiszkiját, hogy ne bízzon Egyiptomban, s adja meg magát, rámutatva, hogy az Úr parancsolta nekik Júdea elpusztítását.

Egy asszír követ ráveszi a Jeruzsálem falain lévő népet, hogy adja meg magát, de ők hallgatnak.

Izajás megjövendöli az asszírok visszavonulását.

Az asszír követek ismét figyelmeztetik Ezékiást, hogy ne bízzon az etiópokban.

Hiszkija a szabadulásért imádkozik.

Izajás próféta megjövendöli Szanhérib visszavonulását. Szava azonnal beteljesedik, Szanhérib vereséget szenved Ninivében.

Hiszkija betegsége, imája és gyógyulása. Isten 15 plusz évet ad neki.

A király megmutatja összes kincsét Babilon királya követeinek.

Izajás bejelenti, hogy Júdeát és minden kincsét fogságba viszik Babilonba, ez Hiszkija halála után következik be.

Manassze gonosz uralkodása és bálványimádása.

A próféták Jeruzsálem és Júdea teljes pusztulásáról jövendölnek Manassze bűnei miatt.

Fia, Ammon két évig uralkodik, s gonoszul cselekszik Isten előtt, akárcsak apja, Manassze.

Ammont megölik.

Jozija király Dávid útján jár. Megparancsolja a főpapnak, hogy javítsa ki a Templom házának repedéseit.

Hilkija főpap elküldi Jozijának a törvénykönyvet, amely a Templomban található – Jozija megdöbben a törvény szavai hallatán.

Azonban mindez már nem képes helyretenni a korábbi bűnöket. Hulda prófétanő kihirdeti a király követeinek, hogy a törvényben megjövendölt összes büntetés beteljesül, de Jozija megbocsátást nyer alázatosságáért és bűnbánatáért.

A király felolvassa a törvénykönyv szavait a véneknek; a nép egyetért a királlyal, hogy megtartják a parancsolatokat. Mindent elpusztítanak bálványimádás miatt sok helyen, Jozija meggyalázza a bételi oltárokat és a magaslatokat, s megöleti az összes papot. Mintha újra meg lenne kötve a szövetség.

Jeruzsálemben megünneplik a pászkát, hosszú évek óta először, a varázslókat és más utálatos dolgokat elutasítják, de Isten nem veti el haragját Manassze bűnei miatt.

Jozija elesik az egyiptomiak elleni csatában.

Júzia fiát, Joahászt három hónap rossz uralkodás után fogságba ejtik az egyiptomiak.

Néhó fáraó Jojákimot, Jozija legidősebb fiát teszi királlyá.

Jojákim gonosz uralkodása, Babilon átveszi a hatalmas Egyiptom helyét.

Jojákimot, családját és udvaroncait, valamint az ország tízezer hatalmas emberét fogságba hurcolja Nebukadnezár Babilonba. Az új király Jojákim fia, Jojahin. Gonosz módon uralkodott, alig 3 hónapig.

Utána Nebukadnezár parancsára Jojahin nagybátyját, Cidkiját teszik királlyá. Uralkodása gonosz.

Cidkiját elfogják Jerikóban – miután el akar szakadni Babilóntól – miközben menekülni próbál, fiait kivégzik szeme láttára, majd megvakítják, láncra verve elviszik Babilonba.

A Templomot, a király házát és az összes nagy házat felégetik, a város falait lerombolják, az egész népet, a szegények kivételével, fogságba viszik Babilónba.

A Templom kincseit darabokra törik, a nép véneit Riblába viszik és megölik.

Akik maradnak, Egyiptomba menekülnek a káldeusok elől.

Jojahin a babiloni király kegyében van fogságában, ellátják élelemmel.

királylista
Gerbrand van den Eeckhout: Elizeus és a sunemita asszony

*

A könyv lényege: a zsidók elkeverednek idegen népekkel, alkalmazkodnak idegen szokásokhoz, ezáltal lassan elfelejtik saját vallásukat.

Közben a belső ellentétek az országot ketté szakítják. Az északi rész – mivel Jeruzsálem délen marad – még jobban távolodik Istentől, így sorsa hamarabb beteljesedik. Az északi ország megszűnik, lakosságát szétszórják a hódítók. Kezdetben délen a helyzet jobb, de valójában mindez ott is megismétlődik, csak késve.