Tartalomjegyzék itt.
*
Rút könyve
- angol neve: Ruth
- szláv neve: Руѳъ (az egyházi szláv kiejtésről itt)
- latin neve: Ruth (a latin ejtésről itt)
- görög neve: Ροὺθ (a görög ejtésről itt)
- héber neve: רוּת (a héber ejtésről itt)
Példabeszéd családtörténet alakban, a babilóniai rabság utáni időszakra szokás tenni létrejöttét.
A történet röviden: a betlehemi Elimelek nem találja meg számítását, ezért kitántorog Moábba, feleségével és két fiával.
Moáb Júdea keleti szomszédja volt. A moábiták szemita nép, a zsidók közeli rokonai, de jellemzően ellenséges volt a viszony a két nép között. Moáb a IV. században semmisült meg, a moábiták mint önálló nép pedig az I. században szűntek meg, valószínűleg az arabokba olvadtak be.
Moábban Elimelek tartósan letepededik, fiai családot alapítanak, de évekkel később mind Elimelek, mind két fia meghalnak. Elimelek özvegye, Noémi úgy dönt hazamegy Júdeába, vele megy egyik fiának özvegye, a moábita nemzetiségű Rút is.
A zsidó törvények szerint a szülőképes korú özvegy nőket feleségül kell vegye volt férjük nőtlen testvére, vagy ha nincs ilyen, más nőtlen rokon.
Noémi tanácsot ad Rútnak hogyan érje el ennek a törvénynek az alkalmazását. Közelébe kerül Boáznak, aki közeli rokon, s aki a két nőnek anyagi segítséget ad. Először a legközelebbi rokont kérik fel, vegye meg az özvegynek járó földet, s ezzel együtt vegye feleségül az özvegyet is, de az nem vállalja, így a második legközelebbi rokon, Boáz kerül sorra, aki megteszi mindezt.
A zsidó törvények szerint a föld nem adható-vehető szabadon, csakis az adott nemzetség tagja veheti meg, mégpedig a rokonsági foka szerint döntődik el ki jogosult.
Rúttól származik a nagy Dávid király – Rút Dávid apai nagymamája.
Ami érdekes: a moábiták nem telepedhetettek le zsidó földön, itt mégis ez történik, ráadásul a moábita nő hívja fel a zsidó férfi figyelmét a törvényre. Azaz a törvény alól bizony lehet kivétel indokolt esetben.
