A világ világisága C. (22-24. §.)

22. §.: Összességében Heidegger itt azt bizonyítja, hogy a térbeliség nem egy tőlünk független kiterjedés (mint Descartes-nál), hanem a világban-benne-létünk alapvető struktúrája, amely a mindennapi gondoskodásunkon keresztül épül fel. 23. §.:  Összefoglalva: Heidegger kimutatja, hogy a Dasein térbelisége a világhoz való gyakorlati viszonyunkban gyökerezik. Az ember először nem a térbeli kiterjedést észleli, hanem a környezetét használati értékei és a hozzáférhetőség (közelség/távoliság)… Read More »

A világ világisága B. (19-21. §.)

19. §.: Heidegger azt vizsgálja, hogyan szűkítette le Descartes a „világ” fogalmát pusztán kiterjedt dologgá. Heidegger célja megmutatni, hogy ez a matematikai-fizikai megközelítés elfedi a világ valódi fenomenológiai karakterét.  Főbb pontok: Heidegger előkészíti elő a terepet saját világ-analíziséhez, amelyben a világ nem egy „tartály” vagy kiterjedt anyag, hanem egy jelentés-horizont, amelyben az eszközök és tevékenységek összefüggnek.  20. §.: Heidegger… Read More »

A világ világisága A. (14-18. §.)

14. §.:  Összefoglalva: a világot nem fizikai objektumokként, hanem a Dasein értelmes, gyakorlati cselekvési és jelentéshálózatként (világiság) értelmezi, amely elválaszthatatlan a világban-való-léttől. 15. §.: Összegzés:Heidegger kimutatja, hogy a világhoz való elsődleges viszonyunk a praktikus használat. A körülöttünk lévő dolgok nem objektumok, hanem „eszközök”, amelyek létmódja a kézhezállóság. A dolog akkor „létezik” igazán, amikor használjuk; ha elromlik, akkor válik puszta, szemlélhető… Read More »

A világban-benne-lét általában mint a jelenvalólét alapszerkezete (12-13. §.)

12. §.: A világban-benne-lét mint egységes fenomén  Heidegger szakít a hagyományos filozófiával, amely az embert elszigetelt szubjektumként kezeli, aki utólag kapcsolódik a külvilághoz. Ehelyett a világban-benne-létet egyetlen, oszthatatlan egységes fenoménként mutatja be. A Dasein lényege, hogy eleve a világban van, nem pedig egy „belső szférában” lakik, amelyből kitekint.  A „benne-lét” újraértelmezése  A „benne” kifejezés Heidegger szerint nem térbeli relációt jelent (mint a… Read More »

A jelenvalólét előkészítő analízisének expozíciója (9-11. §.)

9. §.: Összegezve: a lét értelmének megértéséhez a saját, megélt, „mindenkor enyém” létezésünk struktúráit kell fenomenológiai módszerrel feltárnunk.  10. §.: Röviden: Heidegger szerint a filozófiának előbb tisztáznia kell az „ittlét” (Dasein) egzisztenciális struktúráit, mielőtt az empirikus tudományok (antropológia, pszichológia, biológia) érdemben vizsgálhatnák az „ember” mint létező sajátosságait. 11. §.: A „primitív” Dasein mint módszertani eszköz  Heidegger nem antropológiai… Read More »

Mi volt az MSZP?

Értelmes cikk a Mércében a kommunista Kabai tollából (akit egyébként érdemes mindig olvasni). Korrekten leírja mi volt az MSZP, íme: „az állampárti nómenklatúrából átzsilipelt vezetői, illetve az állampárt ifjúsági szervezetéből, a KISZ-ből jött káderei – nem beszélve a Kádár-érában pozícióba került minisztériumi, főhatósági, kutatóintézeti, vállalati, állami gazdasági, termelő-, értékesítő és takarékszövetkezeti irányítókról, akik egyre inkább a tőke oldalára… Read More »

A második nemzedék

Jó hír, hogy a ballibbant megmondóemberek második nemzedéke pont ugyanolyan sötét állat, mint az első. Rögtön el is rebegi Balázs az egyik népszerű ballib szólamot, hogy olyan országban akar élni ahol nem tudja, hogyan hívják a minisztereket. Ez nagyon népszerű ballib szöveg volt a 90-es évek elején. Persze vicces is volt, mert egyszerre mondták az azt kizáró másik… Read More »

Nagy lázban égnek az européerek

Sose volt ilyen, még a bolgár liberális médiák is arról írnak, hogy az előrejelzések szerint Orbánból ellenzéki politikus lesz április 12. után. Úgy tűnik, nagy az izgalom. Orbán esetleges veresége hatalmas győzelem lenne egész Európa és a polgári-liberális rend számára. Az européerek nehezen férnek bőrükbe. Természetesen ezt azért túlgondolják a polgárkák. Az idő nekünk dolgozik, s ezen egy… Read More »