Palesztína elismerése

By | 2024-05-28
Megosztás:

Egy totális félreértés.

Mintha az államelismerés valamiféle jutalom lenne.

Pedig az állam fogalma tisztázott:

  • van meghatározott területe,
  • van állandó lakossága,
  • van kormányzata,
  • képes más államokkal kapcsolatot fenntartani.

Jól látható, csak a legutolsó pontban releváns a mások általi elismerés.

Olyan ország, mely megfelel az első 3 pontnak, de mégsincs teljeskörű elismerése, több is van:

  • a ciprusi konfliktus miatt: Ciprus és Észak-Ciprus,
  • a koreai konfliktus miatt: Dél-Korea és Észak-Korea,
  • Koszovó,
  • a posztszovjet szétesés következményei: Abházia, Dél-Oszétia, Transznisztria,
  • a szomáliai szétesés miatt: Szomáliföld,
  • Új-Zéland két, nem egyértelműen megítélt területe: a Cook-szk. és Niue,
  • két nem egyértelműen megítélt entitás: a Máltai Lovagrend és a Vatikán,
  • egy speciális eset: Örményország nem elismerése Pakisztán által.

Fentiektől mind elmondható: kétségen kívül léteznek, az elismerés egy plusz pont, politikai döntés következménye. Magyarország pl. a fentek küzül elismeri a következőket: Ciprus, Dél-Korea és Észak-Korea, Koszovó, Máltai Lovagrend és a Vatikán, Örményország, a többieket egy-egy más ország részének tekinti.

A gond akkor van, ha az alapfeltételek nincsenek meg, mégis van elismerés. Jelenleg két ilyen eset van: Nyugat-Szahara és Palesztína. Itt az elismerés azt jelenti „nincs, de jó lenne, ha lenne”, ami abszurdum, ugyanis az államelismerés nem erről szól.

Nyugat-Szahara a valóságban nem felel meg semmilyen kritériumnak. Az igényelt terület 80 %-a Marokkóé, ezen él a lakosság 95 %-a. A nyugat-szaharai kormány azt a területet ellenőrzi, melyet a marokkóiak nem akartak: építettek ugyanis egy kerítést a sivatag közepén, s ami ezen kívül esik, az nem érdekli őket. A valóságban maga a nyugat-szaharai kormány se itt van, hanem a határon túl, Algériában. Sőt a nyugat-szaharai kormányt elismerő lakosság legnagyobb része is Algériában él. A gyakorlatban ez nem egy ország, hanem egy valós kormányzat nélküli nagyrészt lakatlan terület.

Elismerésének egyetlen oka: az afrikai országok zöme szolidaritást vállalt a nyugat-szaharai kormányzat elődjével, a nyugat-szaharai felszabító mozgalommal. S mivel Marokkó erősen nyugati szövetséges volt a hidegháború alatt, több nyugatkritikus ország is csatlakozott ehhez. Érdekes módon a Szovjetunió viszont sose ismerte el Nyugat-Szaharát, inkább semleges állásponton állt, így a kommunista Magyarország se ismerte el. A rendszerváltozás utáni magyar politika is ez lett: Magyarország hivatalosan se nem ismeri el Nyugat-Szahara államiságát, se nem ismeri el Marokkóhoz való csatolását.

a régió térképe: a pirossal jelölt terület az, melyet Marokkó ténylegeseb nem ellenőriz, a zöld részen pedig ténylegesen Mauritánia gyakorol ellenőrzést, sötétkék ponttal jelölve a nyugat-szaharai kormány tényleges székhelyét

Palesztína esete hasonló, már nem ennyire extrém. De ott minden ismérv szerint izraeli ellenőrzés van a teljes területen, a palesztín hatóságok egyfajta autonóm szervként működnek.

Szóval palesztín állam nincs, de el van ismerve. Mert az elismerők szerint kellene lennie.

Az egyik elismerő Magyarország, ez még a Kádár-kor öröksége.

Szeretném aláhúzni: természetesen ellenzem a szabványos ballib álláspontot a kérdésben – melyet ma már a fideszesek nagy része is hirdet -, mely szerint a palesztínok „kitalált nép”, „nem léteznek”, stb., így nincs joguk államra. Igenis van joguk államra, de ehhez sehogy se segíti őket az ünnepélyes és valós tartalom nélküli elismerés.