Az egyszerűség kedvéért pontokba szedve.
*
1. „Az alkotmányos rend megváltoztatása új államot hoz létre.”
Nem igaz. Az államok utódlását nemzetközi egyezmények szabályozzák.
Alapvetően a belső jog változása nem hat ki egy adott állam önazonosságára. Utódlás csak akkor következik be, ha kifejezetten új állam jön létre a régi helyén.
Amennyiben jogutódlás történik, akkor is ez legtöbbször de facto automatikus.
*
2. „A Fidesz új államot hozott létre, amikor a Magyar Köztársaság helyére Magyarországot helyezett.”
Nem, egy állam nevének megváltoztatása nem hoz létre új államot.
*
3. „A Fidesz új államot hozott létre, amikor az 1949-es alkotmányt lecserélte.”
Nem, egy új alkotmány nem hat ki egy állam önazonosságára. Új állam csak akkor jön létre, ha azt kifejezetten kinyilvánítják. Új állam jöhet még létre akkor is, ha a korábbi jogrend megsértésével jön létre az új állam.
A magyar történelemben új állam 1849-ben, 1867-ben, 1918-ban, 1920-ban, 1944-ben és 1956-ban jött létre. Mindegyik esetben jogutódlás következett be, azaz az új állam átvette teljes egészében a korábbi állam államiságát.
1849: Kossuthék trónfosztása alkotmányellenes volt, új állam alakult ki. Az új állam rövid életűnek bizonyolt, nem is tudta hatalmát az ország teljes területén elfogadtattni, s Kossuthék katonai veresége után visszaállításra került a korábbi rend.
1867: a Kiegyezés igyekezett alkotmányosan rendezni a közjogi helyzetet, de erre nem volt lehetőség az eltelt idő miatt, így ez is új államnak tekinthető. A jogutódlás tartós volt.
1918: a köztársaság kikiáltása alkotmányellenes tett volt, új állam lett, jogutódlás történt.
1920: a kommunista diktatúra előző évi katonai veresége után a Horthy-rezsim alakított új államot, mely bár az 1918 előtti rend örökösének vallotta magát, nem cselekedett teljes mértékben az alkotmányosság szellemében.
1944: a szovjetek által megszállt területén megalakult a debreceni Ideiglenes Kormány, mely kinyilvánította az állami rend újraalapítását. Az új rend győzött miután a korábbi magyar nyilas kormány elvesztette hatalmát az ország felett.
1956: Kádárék bábkormánya új államot kiáltott ki, megszakítva az alkotmányos rendet, bár hivatalosan magát az 1944-es rend utódának tekintette.
A Fidesz új alkotmánya semmilyen tekintetben nem hozott létre új államot,
*
4. „A Fidesznek nem volt joga alkotmányozni.”
Sajnos nem igaz.
Az 1949-es alkotmány 2011-ben hatályos szövege:
„19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
(3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;”
„24. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van.
(2) Az Országgyűlés a határozatait a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza.
(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.”
A Fidesznek sajnos joga volt alkotmányozni.
*
5. „A Fidesz diktatúrát vezetett be, mert az új alkotmányt nem a nép alkotta meg.”
Az, hogy a Fidesz diktatórikus szándékokkal rendelkezik – tény. Az is tény, hogy korlátozták a demokráciát. Azonban mindennek semmi köze az új alkotmány elfogadásához.
Alkotmányt sosem a nép alkot, hanem egy adott testület.
Magyarországnak 1000-1949 között történeti alkotmánya volt, ez az egymásra épülő közjogi alkotmányos szabályok összességét jelentette. 1949-ben megszületett az első magyar írott alkotmány, mely többszöri változtatással (köztük az 1989-es gyakorlatilag teljes átírásával) 2011-ig volt hatályban. Egyik esetben sem alkotott a nép alkotmányt.
Sőt, más országokban sem a nép alkotott alkotmányt. Diktatúra lenne emiatt az egész világon?
*
6. „Vissza kell menni 2011/1989/1944/1848-ig és vissza kell állítani a jogrendet.”
Legitimizmusnak hívják ezt. A legitimizmus alapvető tévedés: a jogot helyezi a jogalkotó fölé. Pedig a jog nem valami absztrakt, égi dolog, hanem a társadalom terméke.
A jog sosem lehet az alap, hanem éppen ellenkezőleg: a jog következmény. Szerencsés országok persze meg tudják úszni a közjogi folytonosság szakadása nélkül, de ez szintén külső, történelmi tényezőktől függ.
Mi a közjogi folytonosság és mi annak megszakadása? A közjogi folytonosság az, amikor egy társadalomban a változások mindig az éppen hatályos közjog alapján, annak betartásával jönnek létre. A megszakadás pedig az, amikor nem ez történik, a hatályos joghoz képest jogellenes változás következik be.
Mint az előző pontban említettem, a magyar történelemben többször is történt jogszakadás. De mi ennek a jelentősége? Semmi.
Hozzáteszem: szinte a világ minden országában történt jogszakadás.
*
7. „Jelenleg két állam van az ország területén: a Magyar Köztársaság és Magyarország.”
Névváltoztatás történt, nem új állam létrehozása. S még ha új állam létrehozása történt is volna, akkor is jogutódlás következett volna be.
*
8. „Azért ismerte el a világ az új fideszes államot, mert az vállalta az államaadóság további törlészetését.” ill. „A választási regisztráció burkolt célja, hogy a nemlétező, illegitim Magyarországnak állampolgárai legyenek.”
Egyik sem igaz. Az államadóság államutódlással sem szűnik meg, s végképp nem szűnik meg egy állam nevének megváltoztatásával. Ha így lenne, minden eladósodott állam időnként új alkotmányt alkotna és/vagy nevet változtatna,,, :-)
A választási regisztráció pedig szimpla hatalomtechnikai trükk. Magyarországnak vannak állampolgárai jelenleg is, sőt a magyar állampolgárság eleve a magyar államhoz kötődik, s nem annak ilyen vagy olyan hivatalos nevéhez.
*
Röviden ezt a 8 pontot tartottam fontosnak. Ha más is felmerül, kiegészítem a cikkemet.