Politikai helyzet Bulgáriában

By | 2021-05-12

Most írok sokadszor az idei bulgáriai választásokról. Ami azt jelenti, a helyzet érdekes. Sőt, egyenesen vicces.

Szóval röviden: az április 4-i parlamenti választás eredményeképpen két furcsa parlamenti tábor alakult ki a bolgár parlamentben:

  • az úgynevezett “régi rend” hívei: a GERB párt, a szocialisták, s a török párt – ezek azonban egymással koalícióképtelenek, a GERB és a szocialisták egymást fő ellenfelüknek tekintik, ahogy a török pártot is elutasítják:
    • a GERB párt nagyjából a Fideszhez hasonlít annak középső szakaszában: egyszemélyű vezetésű középjobb párt, erősen euroatlantista, szociálisan konzervatív, gazdaságilag erősen liberális, mérsékelten nacionalista,
    • a szocialisták elvileg a magyar MSZP testvérpártja, de gazdaságilag kevésbé liberálisak, szociálisan pedig egészen másak: szinte a magyar Fidesz elveit vallják (ellenzik az egyneműek házasságát, ellenzik a feminizmust, támogatják a hagyományos családmodellt, ellenzik a migrációt, támogatják a kereszténységet, stb.),
    • a török párt elvileg liberális, de ez egy etnikai-vallási párt a valóságban (csak mivel a bolgár alkotmány tiltja az etnikai-vallási pártokat, egy ez nem mondható ki nyíltan), szóval az ideológiának itt nincs különösebb jelentősége – magyar párhuzam nincs rá, mert Magyarországon nem léteznek erős nemzeti és/vagy vallási kisebbségek – ha Magyarországon létezne egy erős független Cigánypárt, az lenne a párhuzam;
  • az úgynevezett “változás hívei”: ezek ismét 3 párt, melyek azonban csak abban tudtak megegyezni, hogy utálják a “régi rend” pártjait, egyébként utálják egymást, bár valószínűleg valamilyen egyeszségre jutottak volna ennek ellenére, de így se lenne meg a szükséges többségük: a bolgár parlamentben a kormányalakításhoz legalább 121 mandátum kell, a 3 pártnak pedig együtt 92 van csak, nagyságrendben:
    • “Van ilyen nép” párt: népszerű bolgár tv-s szeméyiség és zenész pártja, máig nem világos mit akarnak, amit mondanak, hogy “változást” és “korrupciómentességet” akarnak, de ennél konkrétabb nem derült ki – ez egy annyira abszurd szerveződés, hogy el se tudok képzelni magyar párhuzamot rá,
    • Demokratikus Bulgária” pártszövetség: az egyetlen a “változás” erői közül, akikről legalább tudni lehet mi a programjuk, tulajdonképpen a nyugat-európai rendszer másolását akarják, ez egy hagyományos liberális-konzervatív erő, nagyjából a német CDU-CSU mintájára, csak egyes szociális kérdésekben nem értenek egyet a nyugattal (pl. ellenzik az isztanbuli egyezményt), de egyébként messze a leginkább nyugatpárti erő Bulgáriában – nagyjából mint a magyar MDF volt annak utolsó szakaszában,
    • “Állj fel! Kifelé a pofákkal!” párt: egy volt szocialista politikus és a tavalyi GERB-ellenes országos tüntetéshullám szervezőinek a szervezete, túl az absztrakt követeléseken – lásd, ne legyen “korrupció”, viszont legyen “jólét” – nem tudni mit is akarnak, magyar párhuzam nemigen van, talán akkor lehetne, ha mondjuk Hadházy Ákos csinálna egy saját pártot.

A bolgár alkotmány szerint háromszor lehet kormányalakítással próbálkozni, ha a harmadik se sikeres, akkor a parlamentet fel kell oszlatni, s 2 hónappal később új választást kell tartani. Azonban – ez a bolgár alkotmányjog furcsasága – ilyen esetben a kormány megbízása is megszűnik, helyette úgynevezett “szolgálati kormány” lép hatalomba ideiglenesen, melyet a köztársasági elnök nevez ki egyszemélyi felelőséggel és döntéssel.

A helyzet jelenleg pontosan ez. A három kormányalakítási próbálkozás megvolt (ebből kettő a gyakorlatban nem, de jogilag igen: azaz a megbízott kormányfőjelölt azonnal visszaadta a megbízást), most tehát a júliusi új választásig szolgálati kormány irányít.

A helyzet sajátossága, hogy a köztársasági elnök nem független, még a magyar Ádernél is kevésbé semleges személy, sőt ő a politikai harc egyik központi szereplője. A bolgár köztársasági elnök a szocialisták jelöltjeként lett elnök 2016-ban (Bulgáriában az egyébként jelképes hatalmú köztársasági elnököt a nép választja közvetlenül), de időközben eltávolodott a szocialistáktól, nagyobb ellenzéki lett a GERB-kormánnyal szemben, mint a szocialisták, sőt majdnem nyíltan támogatja a “változás” pártjait, különösebben köztük a legkisebbet, a már említett vicces nevűt: a párt neve ugyanis szó szerint “Állj fel! Kifelé a pofákkal!”, a bolgár szlengben a “pofa” jelentése kb. “bűnöző”, “maffiózó”, “verőlegény”.

A lényeg: idén októberben elnökválasztás is lesz, szóval az elnök simán bukhat most szolgálati kormánya miatt, ha az valamit rosszul csinál. Érezhető, hogy az elnök igyekszik óvatos lenni, elhatárolódni a “változás” erőinek legvadabb ötleteitől.

A fő “változáspárti” erő, a “Van ilyen nép” azt mondta, nem elegendő a parlamenti támogatottság az “új rendszerváltáshoz”, ezért kellenek új választások. Valójában sokkal valószínűbb fejlemény, hogy a következő választáson nem növekedni, hanem csökkenni fog támogatottságuk. Sokak számára kiábrándító volt, hogy meg se próbáltak kormányt alakítani. Plusz legkisebb potenciális szövetségesük, az “Állj fel! Kifelé a pofákkal!” a kiesés határán billeg, erősen elképzelhető, hogy júlisban már nem jutnak be a parlamentbe.

Teljesen elképzelhető, hogy júliusban a “változás” erőinek már nem 92 mandátumuk lesz, hanem 60-70.

Az új választás kedvezményezettje két erő lesz:

  • a török párt, mert most megváltoztatták a választási törvényt, tovább könnyítva a szavazást külföldön, ez pedig a török pártnak nagyon kedvező, hisz szavazóinak egy része Törökországban él,
  • az áprilisban a parlamentből kiesett nacionalisták, akik most egyesülni fognak júliusra, így biztosan számíthanak 7-10 %-ra, a nacionalisták pedig határozottan a “változás” erői ellen vannak,

szóval az “új erők” öngólt fognak rúgni.

Úgy tűnik, az események jól haladnak, ez lesz most a leggyorsabban elbukó bolgár messiás.

a messiás