Rejtett üzenet

By | 2024-01-11
Megosztás:

Már sokszor írtam a kommunista cenzúra egyik sajátos eredményéről: a rejtett üzenet lázas kereséséről.

Az emberek képesek voltak a sorok között olvasni ott is, ahol a sorok között nem volt semmi. A cenzorok meg keresték szintén, nehogy legyen valahol becsúszott rossz üzenet.

A kommunista Bulgária legsikeresebb énekesével is megesett ez. Neve Emil Dimitrov, stílusa a hagyományos esztrád zene volt, erős sanzon elemekkel. Ez a zenei stílus államilag támogatott volt, szemben a csak a 70-es években engedett könnyebb műfajokkal mint diszkó és rock.

Dimitrov született tehetség volt, sikerült leküzdeni azt a hátrányát is, hogy származása miatt kilógott a kánonból: félig nyugati volt ugyanis, az anyja francia volt. Emiatt szabadon utazhatott is, sok időt töltött teljesen legálisan Franciaországban, miután szülei elváltak és anyja hazament.

Franciaországban is próbált énekes karriert – anyanyelvi szintén beszélt franciául is -, de ott csak már befutott bolgár énekesként lett ismert, bár sose annyira ismert, mint Bulgáriában. Szóval karrierjét Bulgáriában alapozta meg.

Dimitrov egyébként homoszexuális volt, ez látszott is egész fellépésén, de ezt végig titkolta. Tehát hoszú évekig házas volt, gyereke is lett, ezzel párhuzamosan volt egy másik, férfi partnere is, aki dalainak fő zeneszerzője és ügynöke volt.

a zeneszerző és az énekes

Dimitrov ideológialag egyébként rendben volt: hívő kommunista volt, ez a rendszerváltozás után lett nyilvánvaló – nyilvánosan támogatta a poszt-kommunista utódpártot, majd halálakor úgy rendelkezett, hogy egyes dalainak jogdíj-jogosultságát a pártja kapja meg.

Romantikus dalokkal alapozta meg karrierjét, de egyszer úgy döntött, hazafias dal is kellene. Így egy eredetileg romantikus francia nyelvű számát, a Monica címűt új szöveggel látta, hazafias tartalommal, persze új címmel, ami Országom.

Itt kezdődött a baj. A szövegben ugyanis az szerepel többször, hogy „visszatérek” meg az, hogy az énekes hazája Bulgária. A szemfüles cenzor azonnal leleplezte a turpisságot: de hisz ez egy disszidálásra felszólító ellenséges dal! Hiszen az rendben van, hogy vissza akar térni Bulgáriába, de eleve most hol van, miért nincs Bulgáriában, miért ment el, na és a szöveg szerint hosszú ideig álmatlanul forgott és szenvedett, miért kellett ilyen hosszú idő, hogy eldöntse a visszatérést, netán annyira rossz a szocialista Bulgáriában élni, hogy e miatt hosszasan szenvedni kell? Meg hogy a családja miatt tér vissza a dal szerint, szóval egyébként maradna nyugaton? Nyilvánvalóan ez ellenséges propaganda, a visszatérés ürügye alatt azt sugallja, milyen jó nyugaton élni!

Szóval a dalt nem engedték játszani évekig. Csak 1980-ra sikerült meggyőzni a hatóságot, hogy Dimitrov elvtárs ezt nem ellenforradalmi célzattal csinálta, hanem a szöveg az ő személyes életrajza kontextusában értelmezendő, azaz ő mint bolgár-francia állampolgár Bulgária mellett döntött, mert mélyen hisz a szocializmus ügyében, meg egyébként is, az eredeti szöveg a szerelemről szól, a szerelmeshez való visszatérésről.

Egyébként teljesen idegen tőlem ez a zenei stílus, csak a politikai vonatkozás érdekel ebben a történetben.

eredeti verzió franciául
a hazafiasított változat bolgárul

Nagyon népszerű dal lett aztán, különösen amikor 1989-tól megindult a masszív kitántorgás Bulgáriából.

Amikor pár éve egy cigány énekes a zenekarával paródiát csinált belőle, nagy botrány lett az esetből:

kattintani kell, nem linkelhető közvetlenül: itt arról van szó, hogy Bulgáriába visszatérés helyett Németországba költözik az énekes