Szerzői jog lopása

By | 2021-06-03

A torrentezés, az ingyenes illegális letöltés ellen gyakori érv, hogy ez lopás, de legalábbis a másik megkárosítása, hiszen így miből is fog megélni a tartalom készítője – a zenész, az előadó, az író, stb. -, amiből az a gyakorlati kifejlemény következik, hogy a végén senki se fog semmit előállítani, hiszen nem fog kapni érte semmit.

Ez az érvelés persze hibás, hiszen egy nagy alkotó nem azért alkot, mert pénzt szeretne, hanem számára az alkotás kényszer és élvezet. De annyiban igaz, hogy helyes lenne, ha az alkotó mégiscsak kapna valamit munkája ellentételezéseként, miközben az ingyenes letöltésből nulla összeget kap, ami biztosan nem tisztességes.

Én a magam részéről olyan digitális könyvtárral rendelkezem, hogy ha 120 éves korig is élnék, akkor is képtelen lennék mindent elolvasni. Egyrészt gyűjtök ingyenesen legálisan letölthető anyagokat, ha azok figyelemre érdemesek, másrészt tag vagyok több torrent rendszerben. Harmadrészt, még az is megesik, hogy valamit legálisan megveszek: jellemzően akkor, ha az nagyon kell, de sehol se tölthető le. Ez nem olyan gyakori, de megesik, s ha megesett, az illető anyagot feltöltöm torrentre másokra gondolva.

Munkahelyemen +200 % bérpótlék jár, ha munkaszüneti napon dolgozik az ember. S mivel munkahelyem három műszakban működik, ez gyakran megesik. A múlt hónapban ez többször is megesett, így a szokásosnál magasabb bérhez jutottam. Ilyenkor aztán szoktam extra dolgokra költeni. Többet között vettem egy magyar e-könyvet legálisan. Itt szembesültem most ismét azzal az élménnyel, hogy a papíralakban 5699 Ft-ba kerülő könyv elektronikus alakban 4190 Ft, azaz az eredeti ár 74 %-a. Ez abszolút nevetséges tekintve, hogy az e-könyv esetében a kiadó és a terjesztő költsége nulla körüli. S ez nem valamiféle abszurd magyar gyakorlat, mert Amerikában erősen hasonlók az arányok, nem ennyira durván, de ott is igaz, hogy az e-könyv csak kicsivel olcsóbb a papíralapúnál.

A megoldás pedig kézenfekvő. Ahelyett, hogy az iparág ragaszkodna foggal körömmel egy korábbi privilegizált helyzethez, újítani kellene. Hiszen már a könyvnyomtatás feltalálása 500 éve is súlyosan károsította a korábbi privilegizált réteg érdekeit. Gutenberg előtt hatalmas pénzeket lehetett keresni másolással: az ember kölcsönkérte az őt érdeklő könyvet, azt bevitte egy másoló mesterhez, aki azt kézzel lemásolta pár nap munkával. Egyes egyházi intézmények is szépen ki tudták egészíteni jövedelmüket azzal, hogy a papok amikor nem láttak el papi feladatokat, “másodállásban” megrendelésre másoltak.

Manapság a másolás immár másodperces munka, nyomdagép se kell, s a “másolat” azonos az eredetivel.

A megoldás egyszerűen a legális torrent lenne, ahol alacsony előfizetési díjért az ügyfél letölthet. Nyilván a szerző egy-egy letöltésért nevetséges összeget kapna így a normál könyvterjesztésben elérhető jutalékhoz képest, de ez mennyiség ez részben kompenzálná. Csak a legnagyobb szerzők számára lenne ez előnytelen.

Egyes lapok esetében már létezik ilyen működő ötlet, lásd pl. Lap Tapír, de korlátozottabban a Digitál Stand is (bár ez utóbbi irreálisan drága), csak ezt a modellt kellene kiszélesíteni.