A Mérce 1956 alkalmából leközli TGM egyik, az átlagnál is valósághiányosabb cikkét:
A cikk határozottan leszögezi: 56-ban az emberek kommunizmust akartak a „sztálinizmus” helyén.
A „sztálinizmus” szó ősi komcsi bűvészmutatvány: azt a kommunizmust nevezik így, melynek nyilvánvalóan rossz eredménye lett. S mivel minden eddigi kommunizmusnak rossz eredménye lett, így kiderül: minden kommunista hatalom valójában „sztálinista” volt, azaz még sose láttunk a valóságban igazi kommunizmust.
A szerző mitológiája szerint 56-ban az egész nép Tanácsköztársaságot akart, sőt már 1945-ben ezt akarta szinte mindenki, s mindez csak azért nem következett be, mert a megszálló sztálinista szovjet hadsereg és annak magyar képviselői megakadályozták az igazi kommunizmus beköszöntét.
Nem vicc, tényleg ezt írja.
Szóval 56-ban a sztálinizmussal szakító Párt, meg a szakszervezetek, diákszervezetek, munkástanácsok mind lázasan fogtak hozzá az igazi kommunizmus kiépítéséhez, s mindez sikeres is lett volna, ha nincs az elnyomó szovjet beavatkozás.
Tulajdonképpen 1947-1956 között annyira megtetszett a kommunizmus a magyar népnek, hogy róla semmiképpen se akart lemondani. Azaz még a sztálinizmus se tudta az emberekkel megutáltatni a rendszer, sőt: a sztálinizmus ellenére sikerült megszerettetni az eszmét a néppel.
