Amikor megbukott a kommunizmus Bulgáriában, s mivel ez nagyon hirtelen zajlott, sok naív elképzelés lett népszerű. Pl. legyen visszaállítva az 1878-as bolgár alkotmány. Persze semmi alapja nem volt ennek, egy az egyben képtelenség is lett volna visszaállítani. Mára senki se akar ilyet. Azonban egy sajátos ügyben máig van egy kisszámú csoport, mely harcol: az 1945 előtti helyesírás visszaállításáért.… Read More »
Megfigyelések arról, hogy a bolgár anyanyelvűek mit nem tanulnak meg magyarul, s fordítva. Természetesen minden idegen nyelvben a legnehezebb a kiejtés. Anyanyelvi kiejtést ugyanis 5-7 éves kor után megtanulni nagyon nehéz, ez az emberek 99 %-ának nem is sikerül. Idegen nyelvben a legkönnyebb rész a szókincs, ez gyakorlatilag mindenkinek megy. S középen van a nyelvtan: ha a tanult… Read More »
A magyarországi bolgárok között elterjedt mítosz szerint: amikor a magyarok a „bolgár” helyett a „bulgár” szót használják, azzal sérteni akarják a bolgárokat. Én mindig elmondtam, ez egy totális félreértés. Valójában arról van szó, hogy a magyar közbeszéd igyekszik megoldani egy felesleges kettősséget, hogy az irodalmi nyelvben egyrészt „Bulgária” van, másrészt „bolgár”. Az egész magyar középkor során egyedül az… Read More »
Bulgária az egyetlen ex-Szovjetunión kívüli szláv ország, ahol a nevek 3 részből állnak, azaz keresztnév, apai név, vezetéknév. Az apai név szerepe viszont egészen más, mint az oroszban. Az oroszban az apai név önálló szerepet játszik, ma is élő hagyomány a keresztnév + apai név használata keresztnév + vezetéknév helyett, ez utóbbi túlságosan tartózkodónak számít, a normál udvarias… Read More »
Bulgáriában az eredetkérdés majdnem olyan fontos, mint Magyarországon, talán csak kicsit kevésbé átpolitizált téma, de még így is politikafüggő, csak annyiban kisebb a politikai jelentősége, hogy ma már nem rendelkezik politikai jelentőséggel. De a múltban igenis rendelkezett politikai jelentőséggel. A kommunista időszakban kötelező volt a szláv elem elsőbbségét hirdetni, nagyjából a 70-es évek végéig. Aztán a 80-as években… Read More »
A bolgár nyelv egyik sajátossága nemcsak a sok igeidő, de ezen túl a sok igemód is. A magyarban 3 igemód van: kijelentő, feltételes, felszólító. A bolgárban e 3 mellett van még 3: 3 darab elbeszélő igemód. Az elbeszélő igemód egyébként ősi jelenség, a legtöbb nyelvész egyetért, hogy ilyen volt a legkorábbi időkben az indoeurópai nyelvekben, de mára csak… Read More »
A konkrét forrást nem találtam, állítólag bizalmas, de a brit migrációs hivatal elemzése szerint állítólag a legkevésbé problémás nemzetiség az Angliába való bevándorlás szempontjából a bolgárok: átlag 10 év alatt teljesen integrálódnak, aztán pedig egyenesen asszimilálódnak. Az a röhej, hogy teljesen igaz. Egy görög és egy örmény, nem beszélve a zsidókról, akkor is állítják és hirdetik identitásukat, amikor… Read More »
Magyar szemmel nagyon furcsa persze eleve az érthetőség másik nyelvvel, hiszen a magyarnak nincs egyetlen közeli rokonnyelve se. Amikor felhozzák a témát valamennyire ismerők a magyar-finn, magyar-észt rokonságot, mindig igyekszem türelmesen elmagyarázni: ez a rokonság iszonyúan távoli. Bolgároktól jelllemzően vissza szoktak kérdezni „te mennyire érted a norvég nyelvet?”, majd a csodálkozásra megjegyzem: „na ahogy egy átlag bolgár ért… Read More »
