Tag Archives: filmek

Nézz fel!

Megnéztem az új sztárfilmet. Felesleges volt. A szereposztás: csupa sztár. Akiket sajnáltam, mert ezekhez a szerepekhez amatőr színészek is megfeleltek volna, annyira sematikus, szinte szappanoperai szint. Egyedül a főszereplő férfi csillagász karaktere nem teljesen egysíkú. Mindenki más bábszínház-egyéniség: a nagyon okos csillagász nő, a cinikus politikus, az alkalmatlan kormányzati főemberek, a kiégett médiasztár, a kapzsi milliárdos, stb. Maga… Read More »

Alapítvány

Gyerekkorom egyik kedvence volt Asimov. Egyszer még dolgozatot is írtam Asimovról, amikor szovjet iskolába jártam. A tanárnőm sajnos kénytelen volt visszadobni dolgozatomat, mert beleírtam, hogy 3 éves korában Asimov a Szovjetunióból elmenekült az USA-ba. A tanárnő elmagyarázta, hogy ilyen mondat nem írható le, hiszen “miért menekült volna valaki a jóból a rosszba”, szóval legközelebb írjam így: “Asimov Oroszországban… Read More »

Az ember a magas várban

Mondtam már, hogy amolyan sci-fi rajongó vagyok. Nagyon sokat olvastam e tematikában, s szinte minden ilyen filmet megnézek, legalábbis elkezdem a nézést, mert ha iszonyatosan rossz, akkor abbahagyom, lásd Mátrix 2. és 3 része. Philip K. Dick eleve az egyik kedvencem, így nyilván a belőle készült filmeket is láttam, többet között a 40-részes Az ember a magas várban… Read More »

Oszkár-öröm Bulgáriában

Sose néztem a liberalizmus főünnepét, az Oszkár-díjak átadását Hollywoodból, az emberiség pöcegödrének székhelyéből. Nem is érdekelt soha, ki nyer, ki veszít. Idén azonban kivételt tettem, nagyon vártam az eredményeket. Mi az oka ennek? Mert idén egy bolgár színésznő volt a jelöltek között. A legjobb női mellékszereplő kategóriában. Ez Marija Bakalova, aki a Borat-2 című iszonyúan rossz és tehetségtelen… Read More »

Amit nem lehet lokalizálni

Amikor még nem voltak a neten filmek, kénytelen voltam televíziót nézni. Amit általában szeretek az a művészibb alkotás, dehát ez ritkaság a tévében. A többi műfajból meg a sci-fi (a fantasymentes sci-fi) és a humor a kedvencem. Az amerikai humoros sorozatokban van egy alapszint, ami egyszerűen nem vicces. Ezeket képtelen voltam nézni. Van a közepes szint, ami alapból… Read More »

Üvegtörők

Annak idején a késő kádári korban volt egy film, melyet mindenki szeretett a baráti, ismerősi körömből – ez az 1980-as Breaking Glass című angol film (a magyar mozikban Üvegtörők címmel ment). A film tulajdonképpen egy koncertfilm beleágyazva egy dramatikus történetbe: a tehetséges énekesnőt elkapja a hírnév, hűtlen lesz magához, elkezdi élni a luxuslumpenek életet, majd rádöbben mi is… Read More »

Ma ezért kivégzés járna

A 90-es évek közepéig még – mai szemmel – megdöbbentő szabadság uralkodott Hollywoodban. Pl. egy színész eljátszhatott bármilyen szerepet! Sőt, viccelni lehetett egy csomó kötelező üggyel is akár. Persze akkor is volt “vörös farok”, lásd minden filmben legalább egy holokauszt-túlélő, gonosz nácik, szadista szovjetek, csúnya arab terroristák, stb. De mégis: lehetett azért viccelni. Ez jutott eszembe ezt olvasva.… Read More »

Végtelen

Ül otthon a házaspár járványkaranténban, ekkor megszólal a férfi: Lefilmezlek a telefonommal. Oké, kezdjek vetkőzni? Nem, nem olyan film. Valahogy így kezdődhetett az új angol sci-fi film készítése. A férj írta a forgatókönyvet, ő az operatőr (a telefonjával, nem vicc), s persze ő a rendező. A feleség meg az egyetlen főszereplő, sőt szinte az egyetlen szereplő, mert a… Read More »