A hajdan volt hatalmas gyarmatbirodalmakból mára semmi se maradt. Ma már a magállamok nem gyarmatosítanak nyíltan, ez túl drága megoldás, sőt még igyekeznek is gyarmataikait elveszteni. A bevált olcsó megoldás a gazdasági-pénzügyi függőség formális függetlenséggel. Ezért aztán manapság alig pár olyan terület van a világban, ahol harc zajlik a gyarmattartó ellen. A legtöbb létező gyarmat tulajdonképpen teher ma… Read More »
Melyek azok a területek, melyek „gyarmatgyanúsak”? Alapvetően ez 2 kategória: melyeket az azt birtokló állam speciális státuszúként kezel, azaz a jogrend ott nem azonos azzal, ami az állam „normál” részén, ahol nincs ugyan speciális státusz, de területileg jelentős távolságra fekszik az ország fő területétől (itt eleve nem veszem figyelembe azokat az eseteket, ahol ez a távolság arányosan kicsi).… Read More »
Hogyan is működik a neokolonializmus? Alapvetően a rendszer az, hogy a volt gyarmattartók kivonulnak egy adott országból, maguk helyére tesznek egy hozzájuk hűséges helyi elitet, akik aztán mindenben kiszolgálják őket. Olcsóbb, hatékonyabb, kevesebb erkölcsi nehézséget okoz: a rendszer fenntartásához szükséges erőszakot immár nem nyugatiak csinálják, hanem helyiek, viszont ugyanúgy folyik a pénz nyugatra, mint korábban. Aztán amikor bekövetkezik… Read More »
Makacs mítosz él arról, hogy a spanyol gyarmatosítók Amerikában valamiféle irtózatos népirtást követtek el. Egyfajta indián holokauszt zajlott sokak szerint. Ráadásul ezt a mítoszt Magyarországon elsősorban „jobboldali” érzelmű emberek szokták ismételgetni. De mi a valóság? Egy népirtás legjobban úgy igazolható, ha megnézzük mi lett a kiirtottnak mondott néppel. Pl. a zsidók elleni XX. századi népirtás szabad szemmel látható: meg… Read More »
A talán legérdekesebb statisztika az egyes országok vásárlóerőn számított egy főre jutó GDP-jének változása. Utána néztem ezeknek az adatoknak az európai volt kommunista országok esetében. Az adatok a XIX. sz. utolsó évétől a XX. sz. utolsó évéig terjednek, 25 évenként. Az adatok az éppen létező világátlag GDP-hez képest számított országadatokat mutatják. Összehasonlításnak itt van pár nyugat-európai országa adata… Read More »
A megbokrosodott ballibák vészgágogást tartanak ezen a hétvégén: szeretnék ismét megdönteni a demokratikusan megválasztott, rendkívül népszerű magyar kormányzatot. Egyik érvük a korrupció. Egyetértek: ne lopjon senki. De hát az esélyes erők között van ilyen? Nincs. Akkor meg miről beszélünk? Ez olyan, mint amikor lemegy az ember a menzára, s nincs rántott libamáj. A választékból vesz valamit, vagy éhen hal, libamájra várva?… Read More »
Afrika 1901. január 1-jén. színek: sötétkék – brit, világoszöld – francia, sötétzöld – német, lila – olasz, piros – portugál, sárga – spanyol, bordó – török, szürke – független/magánterület. Magyarázatok. Ahol egy mai ország több színű: Szudán és Dél-Szudán – közös brit-egyiptomi irányítás alatt, majd az I. vh. alatt teljesen brit irányítás alá került, Líbia – török terület volt… Read More »
Régi kommunista gyakorlat volt szovjet állampolgárok exportálása a szovjet érdekövezetbe tartozó, gyakorlatilag megszállt államok vezetésébe. Magyarországon a jelenség túlságosan is ismert: Rákosi, Gerő, Nagy, s sokan mások mind szovjet állampolgárok voltak. A kommunista Lengyelországban egészen a hruscsovi desztálinációig egy szovjet tábornok (Konsztantyin Rokosszovskij, azaz Konstanty Rokossowski) volt a lengyel hadsereg vezetője, hadügyminiszter, miniszterelnök-helyettes. Bulgáriában a legfelsőbb vezetés, azaz… Read More »
