Régóta foglalkoztat az ógörög ejtés kérdése. A latin esetében is vannak vitás pontok, de ott azért a dolgok 95 %-a tisztázott. A latin esetében a legtöbb ember tudja: van egy restituált klasszikus ejtés, melyet szinte teljes egészében ismerünk, s van egy csomó egymásnak ellentmondó középkori hagyományos ejtés, lásd a magyarok szerint Julius Caesar az „júliusz cézár”, míg az… Read More »
Pár megfigyelésem a mai magyar kiejtésről a magánhangzók terén. A magas nyelvállású magánhangzók – i, í, u, ú, ü, ű – esetében egy eleve létező jelenség erősödését látom (hallom): egyre inkább elvész a megkülönböztetés a rövid és hosszú párok között a hétköznapi kiejtésben: egyre több hosszú magánhangzót töviden ejtenek a magyarok – kedvenc példám a „Hűvösvölgy” helynév, amit… Read More »
Mivel az emberek 99 %-a képtelen idegen nyelvet helyes kiejtéssel megtanulni, így eleve csak a helyest megközelítő kiejtés része a jó nyelvtudásnak. Miért nehéz a helyes kiejtés megtanulása? Nos, az ok nyelvészeti és biológiai. A világ hangjainak száma több száz, s a legtöbb hangot tartalmazó nyelvben sincs 150-nél több hang. Ez az egyik akadály. De van egy sokkal… Read More »
Ez egy szubjektív cikk, kizárólag saját megfigyeléseim alapján. Mint minden idegen kiejtés esetében, a magánhangzók terén érezhető legjobban az akcentus. Csak azokat a hangzókat írom le, melyeknál az általános ejtés eltér a helyes angol ejtéstől. A0 (free): a bolgárok számára természetellenes jelenség a hosszú magánhangzó hangsúlytalan szótagban, így amikor ez a hang hangsúlytalan szótagban szerepel, azt vagy a… Read More »