Amikor a szovjet klégierő lelőtt egy dél-koreai utasszállító gépet, az éppen utolsó előtti középiskolai tanévem első tanítási napja volt a szovjet iskolában, ahová jártam. 1983. szeptember 1. volt. A szovjet emberek ugyanúgy beszélgettek mindenről, ahogy mindenki más. Persze nyilván az „ellenséges” véleményeket csak megbízható társaságban mondták el. Az akkori hivatalos nyugati propagandát persze még a legrendszerellenesebb emberek se… Read More »
A farmernadrág státuszáról már írtam a szovjet rendszerben, de most egy másik „csúcstermékről”, a rágógumiról. Ez se volt tiltott termék, csak korlátozott. S ahogy a farmernadrágnál is, volt import (elsősorban török és jugoszláv), de volt saját gyártás is. A szovjet termék azonban rendkívül rossz minőségű volt, kevés ízben volt kapható, s a legyártott mennyiség is túl kevés volt.… Read More »
A szovjet rendszer legnagyobb divatellensége a farmernadrág volt. Az ok ismeretlen, valaki kitalálhatta, hogy a farmernadrág a nyugat jelképe. Viszont a ruhadarab népszerűségét éppen a rendszer növelte. Azzal, hogy nyíltan sose lett betiltva, csak használata volt korlátozva. Pl. munkahelyeken, s különösen iskolákban a legtiltottabb ruhadarabnak számított. Aztán az is tényező lett, hogy kapható lett a szovjet Berjozka-üözlethálózatban (ezek… Read More »
A szovjet rendszerben a kritika sokkal kevésbé volt lehetséges, mint a Kádár-rendszerben. Nemhogy Tanú jellegű filmek elképzelhetetlenek voltak vagy Hofi típusú házi humoristák, de enyhébb típusú kritika se volt engedett. A kritikának nagyon politikamentesnek és többszörösen rejtettnek kellett lennie, hogy átmenjen a cenzúrán. Ennek két fő alakja volt: a vers – s különösen a megzenésített vers – és… Read More »
A magyar jobbosok egyik tévhite a kozmopolitizmus azonosítása az internacionalizmussal. Pedig a kettő egészen más. A kozmopolitizmus a nemzeti identitások eltörlését jelenti, míg az internacionalizmus az egyes nemzetek együttélését. A szovjet rendszerideológia annyira szükségét érezte nemzetek létezésének, hogy ha nem volt ilyen, akkor csinált. Korábban említettem Szovjet Közép-Ázsia példáját, ahol valójában egyfajta egységes kevert identitás volt, míg a… Read More »
Írtam már a „téli háborúról”, azaz az 1939-es finn-szovjet háborúról. lásd korábbi cikkemet. De most azt szeretném bemutatni, a hivatalos állami tankönyvek hogyan mutatják be ezt az eseményt. Ugyanis a mindenkori állami iskolai tankönyvek mutatják be mindig a legjobban mi az éppen „hivatalos” álláspont egy adott országban, akkor is, ha hivatalosan nem is létezik hivatalos álláspont. Elővettem két… Read More »
A volt Szovjetúnióban 6 tagköztársaság volt hagyományosan muszlim többségű: 5 Közép-Ázsiában és 1 a Kaukázusban. Mindegyik 1991 augusztusa és decembere között lett jogilag független, a gyakorlatban a függetlenség dátuma persze egységesen 1992. január 1., hiszen 1991. december 31. dátummal ért véget a gyakorlatban az államszövetség hatálya. Az csak jogi érdekesség, de a valósághoz sok köze nincs, hogy 1991.… Read More »
A szovjet, marxista ideológia uralma alatt létezett egy olyan dolog, hogy „a filozófia alapkérdése”. S ez se korábban, de azóta nem számít alapkérdésnek a filozófiában, szóval ez az egész egyfajta marxista sajátosság. Ez egyébként nem a szovjet ideológia találmánya volt hanem még Friedrich Engels ötlete, melyet 1886-ban fogalmazott meg a Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége… Read More »
