A Téli Háború története közismert, ezért most egy kicsit más nézőpontból megvilágítva. Sztálin fő célja természetesen a marxista eszme terjesztése volt, de a 30-as évek végétől ezt a célt kiegészítette egy másodlagos, hazafias cél is – ezt a tényt az antikommunista orosz emigráció is elismerte -, ez pedig Oroszország területi egységének visszállítása volt. Az 1917-es puccs után sok… Read More »
Az oroszországi kommunisták számára a legnagyobb ellenfél az orosz nép és az ortodox vallás volt. A vallással gyorsan sikerült elbánni: papok, szerzetesek és apácák tömeges legyilkolása Lenin parancsára, tempomrombolás, minden vagyon elvétele, stb. Dehát az orosz nép maradt. Mit lehet tenni? Mindenképpen csapást kell mérni identitásának fő elemére, a nyelvre! Már 1919-ben döntés született az oroszországi kommunista kormány… Read More »
A nyugat a Szovjetúnió bukása után komolyan azt hitte, hogy a liberális értékek hegemóniához jutottak, s semmi sem áll útjában a nyugat kizsákmányoló világállama előtt. A gyenge szovjet vezetést (s benne elsősorban az alkalmatlan, amatőr Gorbacsovot) kihasználva a nyugat hatalmas győzelmet aratott a hidegháborúban: Moszkva gyakorlatilag aláírta a feltétel nélküli kapitulációt 1991-ben. A nyugat annyira elbízta magát, hogy… Read More »
Annak idején a Szovjetúnóban létezett a magyarra társbérletként fordított коммунальная квартира nevű lakástípus. Lényege: minden családnak van egy-egy szobája a lakásban, s a közös helyiségek pedig az összes lakos használatában állnak. Ugyanez Magyarországon is létezett, de ritkán az eredeti szovjet módszerrel. A közös a magyar és a szovjet modellben: a „gazdagok” lakásait államosították, azaz „tanácsi lakás” lett belőlük,… Read More »
13 évesen úgy kerültem orosz tannyelvű iskolába, hogy gyakorlatilag csak a betűket ismertem, meg kb. 200 szót oroszul (ennyit sikerült elsajátítanom oroszul 3 évnyi oroszóra alatt a magyar iskolában), de egy egyszerű mondatot már képtelen voltam összeállítani. Az első félév végén már tudtam – persze hibákkal még – kommunikálni oroszul, s már megértettem mit írt a tankönyv. Az… Read More »
folytatás az előző részből A balti államok Közös jellemző: a függetlenség után mindegyik országban a szovjet uralom ellen küzdő ellenzék vette át a hatalmat. A kommunista párt mind a három országban be lett tiltva. Mindhárom ország az EU tagja 2004 óta, Úgyszintén ezek az egyetlen volt szovjet tagállamok, melyek tagjai a NATO-nak. Észtország. Parlamentáris köztársaság. Észtország elsőként nyilvánította… Read More »
A Szovjetúnió felbomlásakor mind a 15 szovjet tagköztársaság független és nemzetközileg elismert állam lett. (Volt korábban még 4 tagköztársaság is, de ezek már nem léteztek a Szovjetúnió szétesésekor.) Ezen kívül megalakult még 4 nemzetközileg nem elismert állam is. További 3 terület is kinyilvánította a függetlenségét, ezek azonban azóta elvesztették függetlenségüket, ezek Csecsenia, Gagauzia, s Tatársztán. Csecsenia és Tatársztán ma… Read More »
Ezen a héten volt Brezsnyev halálának 32. évfordulója. Ő volt a Szovjetúnió történetének második leghosszabb ideig élen álló vezetője. Gorbacsov idejében utólag ezeket az éveket az egy helyben toporgás éveinek nevezték el, persze valójában ezek éppen a Sztálin utáni új konszolidáció évei voltak szemben a későbbi gorbacsovi káosz és szétzüllés éveivel. A szovjet hatalom már sokkal kevésbé agresszív… Read More »
