A háború kitörésekor Bulgária kinyílvánítja semlegességét. A bolgár közvélemény és a vezetés közös akarata, hogy túl veszélyes lenne ismét háborúba lépni, mert ez lehet a harmadik vereség (1913 és 1918 után) egy nemzedéken belül. A kormányzat tehát a politikai megoldásra összpontosít a területi revíziót illetően. 1940 februárjában a cár kinevezi miniszterelnöknek a németbarát, de a nácizmust elutasító Bogdan… Read More »
Bulgária a két világháború között. Az első, háború utáni választásokon előretörnek a baloldali erők. A legnagyobb párt az agrárpárt, második párt a kommunista, harmadik a szociáldemokrata. Az agrárpárt koalícióra lép két jobboldali párttal. Az új kormány fő feladata a békeszerződés aláírása. A Neuilly-sur-Seine-ben 1919. november 27-én aláírt békeszerződés állapítja meg Bulgária új határait. Az eredeti szerb és görög… Read More »
Bulgária óvatos az I. vh. kirobbanásakor. Ennek oka az 1913-ben elszenvedett vereség a balkáni háborúkban. Mind az elit, mind a közvélemény fél egy újabb háborútól, attól tartva, hogy abban az ország ismét a vesztes oldalra kerülhet. Azonban mindez nem feledteti a megoldatlan kérdéseket, többek között a külföldön maradt bolgár többségű területek kérdését. A bolgár politikai pártok 3 részre… Read More »
Bulgária a felszabadulástól az I. világháborúig. Bulgária visszállítása államként 1878-ban kezdődött, s 1879-ben fejeződött be. Az 1879-ben összehívott első parlament elfogadta az első írott bolgár alkotmányt, s megválasztotta a bolgár uralkodót, I. Alekszandar fejedelmet. 1879 júliusában megválasztásra került az első bolgár kormány, ezzel az orosz katonai közigazgatás átadta a hatalmat a választott bolgár hatóságoknak. Az első két kormány… Read More »
A harmadik bolgár állam kezdete. Az 1422-ben végleg megszűnt a bolgár állam visszállítása a XIX. sz. második felében nem saját erőből történt, hanem külföldi segítségével. Az utolsó bolgár kísérlet a függetlenség saját erőből való visszaállítására – az 1876-os felkelés – elbukott, viszont az azt követő véres török megtorlás fontos szerepet játszott mind belföldön, mind külföldön annak tudatosításában, hogy nem… Read More »
Gyakori ateista érv, hogy a korai kereszténység esetleg még jó úton járhatott, de később megromlott. A jellemző érv: megrontotta Konstantin császár, ill. maga az államegyházzá válás, vagy a zsinatok megváltoztatták az eredeti tanítást. A kereszténységben különbséget kell tenni 3 dolog között: dogma, kánon és álláspont. A dogma Istentől van, megváltoztathatatlan igazság. A kánont az Egyház hozza létre, kötelező… Read More »
Manapság zajlik Széchenyi és Kossuth csatája, új verzióban. A mai Széchenyi Orbán, Kossuth pedig Vona. Múltkor is rossz vége lett ennek, most se lesz másképp.
A kétféle, nyugati és keleti típusú nacionalizmus megismerése nélkül képtelenség megmagyarázni, hogy miért nem képesek egymást megérteni ebben a témában a nyugatiak és a keletiek. A nyugati nacionalizmus alaptípusa a francia, a keletié a német. A nyugati nacionalizmus valójában nem más, mint a nemzet azonosítása az állammal. Az állampolgárság a nemzethez tartozás egyetlen ismérve. Akinek az anyanyelve más,… Read More »
