A 90-es évekbeli ballib gyakorlatnak volt 5 rendkívül nevetséges jelensége.
Ezek:
- a kódolt antiszemitázás – azaz állítólag mindenki a zsidókkal foglalkozik, csak ezt nem meri bevallani, ezért „kódol”, pl. aki a bankok ellen beszél, az valójában kódoltan zsidózik,
- a szalonképtelenezés – azaz vannak vélemények, melyek annyira gonoszak, hogy még vitázni se szabad velük,
- az „egy bizonyos szint felett nem süllyedünk bizonyos szint alá” idézet a tehetségtelen liberális bulvárírótól – ugyanazt jelenti, mint az előbbi, csak még egy kis lenézést is beletéve,
- a független szakértői kormányzás – mikor fogalmi képtelenség ez,
- s végül a „távozzon a közéletből” szöveg – azaz aki „csúnyát” tett, az örökre hallgasson el.
Látom, Brüsszel Péter lelkesen átvette ez utóbbit:
Pedig ez primitívség. Peti, úgy tűnik, igyekszik elhódítani a DK törzstáborát.
A baloldaliak fel vannak mindig háborodva, hogy kedvencüket tehetségtelennek mondom, pedig objektíve az. Ugyanaz a másik oldalon, amikor ugyanezt mondom Wassról. Pedig mindkét véleményem politikamentes. Miközben mindkét táborban vannak bőven tehetséges írók, művészek is. Lásd: teljesen vállalhatatlan politikailag pl. Tarr vagy Spiró, de mindketten tehetségesek, ezt tagadni komolytalan lenne. A másik oldalon meg ilyen pl. Szabó Dezső és Nyírő József – akinek nem tetszenek politikai okokból, azok se mondhatják őszintén, hogy tehetségtelenek.
Most jut eszembe a ballib gyakorlat 6. pontja, beírom ide, ne maradjon hiány: ez a „határolódj el” elv, azaz ha valaki „hibásat” mond, vele egyetértőnek minősül mindenki, aki nem határolódott el.
