A tömegember a rendszer éltető eleme. Ő mindig korrekt, azt mondja, amit éppen „szabad” az éppen hatályos közvélemény szerint, azt nézi, olvassa, ami éppen népszerű, élteti az éppen aktuális arany középutat, elítéli a „szélsőséget”. Sosincs saját véleménye, sőt csúnyán néz arra, akinek ilyen van. Ha valamely pártnak híve a tömegember, akkor egyetért az illető párt minden szavával, vagy – ha picit okosabb – kiemel az adott párt szövegéből 2-3 kevésbé fontos pontot, s ezekkel látványosan nem ért egyet, majd veri a mellét, hogy ő milyen független.
A tömegemberre az ideális rendszer a liberális demokrácia természetesen.
A kisember nem tömegember. A kisember felismeri saját elnyomottságát, bár nem harcol ellene. A kisember rendszerkritikus, akkor is, ha nem folytat semmilyen politikai tevékenységet.
