Ballib műbotrány: a Deutsche Telekom reklámja úgy lett lokalizálva Magyarorországon, hogy a pedagógus szereplőből buszsofőr szereplő lett.
A ballib agytröszt ítélete: a német multi letérdelt Zorbán előtt.
Képzeljük csak el, mi lett volna fordított esetben! A multicég mondjuk szivárványos értékrendet támogat reklámjában. Mi lett volna az ítélet a lelkendezés mellett: az, hogy ez a szabad piac dolga, senki se pofázzon bele, akinek meg nem tetszik, az ne használja a cég termékeit.
Mellesleg: a lokalizáció hiánya volt a 90-es évek nagy marketinghibája. Leadtak egy az egyben nyugati reklámokat, majd csodálkoztak, miért nem hatnak. A legjobb példa egy német kávémárka bukása Magyarországon. A reklámban vidám család boldogan issza nagy bögrékben a kávét, a magyar vásárló meg következtet „ez nem igazi kávé”, hiszen a magyarok erős kávét isznak jellemzően, kis csészékben.