Írtam évekkel ezelőtt egy részletes elemzést Trianonról. Az ott leírtakat nem ismételném meg, csak kiegészíteném.
Amikor egy ország elveszti az irányítást saját maga felett, annak következményei katasztrofálisak. Ezt igazolja a magyar történelem.
Amikor Magyarország a török megszállással idegen uralom alá került, az országnak nem maradt saját vezetése. Nem az a gond, hogy a király idegen volt, ez megesett korábban is, s ez nem sokat számított abban a korban, hanem a probléma onnan származott, egy idegen állam uralkodója lett a király, aki Magyarországot immár eredeti országa tartományaként kezelte (jogilag persze nem, de a gyakorlatban igen).
A magyar nemzetiség aránya a török megszállás előtt 80 % körüli volt Magyarországon (a teljes területet számítva, azaz Horvátországgal együtt!).
300 év alatt, a XIX. sz. elejére ez az arány 38 %-ra esett.
Amikor a magyarok ismét urai lettek az országnak – 1867 -, az arány 41 % volt (a Horvátország nélküli területen 45 %), s ezt 50 év alatt csak kicsit sikerült javítani, mégpedig 48 %-ra (a Horvátország nélküli területet számítva 55 %-ra). Tehát éppencsak egy kis egyszerű többség lett elérve 50 év masszív magyarosítási kampány és enyhe statisztikai trükközés után.
Egyszerűen nem létezik olyan alternatív történelmi vonal, melyben egy közepes nagyságú nemzetállam képes megtartani a területét, miközben azon a lakosság fele idegen. A baj a gyökerekben van: nem szabad megengedni, hogy a lakosság fele idegen legyen.
