Amikor – még kamaszkoromban – először találkoztam a nyelvrokonsággal, még az volt a hivatalos – értsd: általánosan elfogadott – elmélet, hogy a világ egyik nagy nyelvcsaládja az uráli-altáji.
Ez a nyelvcsalád így állt össze, igyekszem érzékeltetni a rokonsági szinteket:
- uráli-altáji:
- altáji:
- mongol: összesen 6 millió anyanyelvi beszélő – Mongólia és környéke, távolra szakadt ide tartozó európai nyelv a kalmük – a legnagyobb a mongol,
- tunguz: összesen 100 ezer alatti anyanyelvi beszélő – több kis nyelv Kínában és Szibériában – a legnagyobb a mandzsu,
- türk:
- karluk: összesen 50 millió anyanyelvi beszélő – Kelet-Közép-Ázsia, Kína – a legnagyobb az üzbég,
- kipcsák: összesen 30 millió anyanyelvi beszélő – Észak-Közép-Ázsia, Oroszország Volga-vidéke, Észak-Kaukázus – a legnagyobb a kazah,
- ogur (bolgár): mint neve mutatja, az ősbolgár csoportja – ma egyetlen képviselője a csuvas (Oroszország Volga-vidéke), 1 millió anyanyelvi beszélő,
- oguz: összesen 100 millió anyanyelvi beszélő – Törökország, Dél-Kaukázus, Nyugat-Közép-Ázsia – a legnagyobb a török,
- szibériai-türk: összesen 1 millió anyanyelvi beszélő – Szibéria – a legnagyobb a jakut.
- uráli:
- finnugor:
- finn-permi:
- finn-volgai:
- finn-lapp:
- finnségi: összesen 7 millió anyanyelvi beszélő – Észtország, Finnország – a legnagyobb a finn,
- lapp: összesen 30 ezer anyanyelvi beszélő – Észak-Skandinávia – a legnagyobb az északi-lapp,
- volgai: összesen 800 ezer anyanyelvi beszélő – Ororszország Volga-vidéke – a legnagyobb a mordvin,
- finn-lapp:
- permi: összesen 1 millió anyanyelvi beszélő – Ororszország Volga-vidéke – a legnagyobb az udmurt,
- finn-volgai:
- ugor:
- obi-ugor: összesen 10 ezer anyanyelvi beszélő – Nyugat-Szibéria – a legnagyobb a hanti,
- magyar: összesen 14 millió anyanyelvi beszélő – Magyarország és környéke – az egyetlen nyelv itt a magyar,
- finn-permi:
- szamojéd: összesen 30 ezer anyanyelvi beszélő – Észak-Szibéria – a legnagyobb az észak-lapp.
- finnugor:
- altáji:
Aztán megtudtam, hogy alig 30-40 évvel korábbam még nem 2, hanem 5 ága volt az uráli-altáji nyelcsaládnak: az urálin és az altájin kívül még a japán, a jukagir, s a koreai ág is.
Sőt, még korábban az volt az elmélet, hogy az uráli és altáji része között a kapocs az ogur és az ugor (szóval ez nem véletlen egyezés), azaz a finnugorhoz legközelebb álló türk csoport az ogur, míg a türkhöz legközelebb álló finnugor csoport az ugor. Sőt, ezeket bátran lehet tekinteni akár önálló átmeneti csoportnak is a kettő között.
Nekem ez nagyon tetszett, mert sokkal könnyebben megmagyarázható így a magyar hatalmas türk szókincse, mint a későbbi szóátvétel elmélettel.
Még olyan német nyelvű XIX. sz. végi térképet is láttam, ahol ezt pontosan így jelölték: az ugor és az ogur nyelveket kivették mind a finnugor, mind a türk alól, s külön csoportnak jelölték.
A témát még kutatták is a XX. sz. 50-es éveig, aztán az egész elmélet marginalizálva lett. Ami nekem csalódás volt.
Aztán a 80-as években elkerültem Szergej Sztarosztyin szovjet-orosz nyelvész előadására. Ő az ellenkező irányban indult el, azaz nem szűkített, hanem tágított. Szerintem nem csak a kibővített uráli-altáji egy nyelvcsalád, hanem ez csupán egy nagyobb nyelvcsalád egy része, a további része a dravida nyelvek. a dél-kaukázusi nyelvek, a kihalt elámi és sumér, s a legfurcsább: az indo-európai nyelvek is.
Az elmélet fő alakjai már halottak, de úgy tudom, még léteznek követők. Továbbit én se tudok. Nekem az egész elmélet ösztönösen rokonszenvesnek tűnt.