Bonaventura – Giovanni di Fidanza – olasz teológus, filozófus (1221-1274) műve: Itinerarium mentis in Deum.
Minden fény alapja Isten, de hogyan érhető el?
Nem emelhetjük fel magunkat saját magunk erejéből, ehhez egy felsőbb erő szükséges. A felemelkedés forrása az ima. Kerülnünk kell a bűnt, mert az eltorzítja természetünket. Így először is imádkoznunk kell, másodszor szent életet kell élnünk, harmadszor pedig törekednünk kell az igazság tükröződésére bennünk.
A haladás három féle:
- anyagi: külsőre utal,
- szellemi: befelé és önmagába néz,
- elmebeli: maga fölé néz.
fentiek mindegyike kettős, mert lehet:
- másokkal összekapcsolható,
- tisztán önmagában.
Tehát 6 fokozat van emiatt: felfogás, érzékelés, képzelet, ész (ratio), értelem (intellectus), belátás (intelligentia), s végül az elme csúcsa, a lelkiismeret megvilágosodása.
Isten jelei az világ felépítésében
Az igazság ismeretének hármas módja:
- jelképes: az érzeki dolgok helyes használata,
- szószerinti: az értelmi dolgok helyesn használata,
- misztikus: az elmefeletti szint alkalmazása.
Az elsőben a szemlélő a dolgokat magukban látja:
- mint súlyt, valamely helyzetet illetően,
- mint számot, ahogy a dolgok egymástól különböznek,
- mint méretet, ahogy a dolgok egymástól elhatárolódnak.
Ezekből a nyomokból a szemlélő felemelkedhet, megértve a teremtő hatalmát, bölcsességét, jóságát.
A másodikban a szemlélő figyelembe veszi a világot, annak származását, pályáját és végkifeletét.
A harmadikban a szemlélő észleli: egyes dolgok csupán vannak, mások vannak és élnek, megint mások vannak, élnek, s észrevehetők, az alábbi szempontok mentén:
- eredet – teremtés, megkülönböztetés, szépség, ez az isteni erőt jelöli, amely minden dolgot a semmiből hozta létre,
- nagyság – fizikai méret, valamint az erő saját maga általi terjedése.
- sokaság – fajtabéliség és egyediség sokfélesége, lényegben, formában, hatékonyságban,
- szépség – testi változatosság,
- teljesség – az anyag teltsége formákkal a termékeny okok miatt, a forma teltsége erővel való tevékenysége miatt, az erő teltségének hatása hatékonysága miatt,
- működés – mutatja a hatalom, a mesterség. a jóság hatalmát,
- minden dolgok rendje – a legelső elv és annak határtalan ereje, ez a dolgok étettartama, elhelyezkedése, hatása alapján, mint korábbi és későbbi, felső és alsó, nemesebb és kevésbé nemes érzékelhető.
Akinek elméjét ez a ragyogás nem világítja meg, az vak.
Isten jelei az érzéki világban
Isten nem csak nyomai által, hanem magukban a dolgokban is megfigyelhető. Isten ugyanis benne van minden teremtményben: mint lényeg, hatás, jelenlét.
Az öt érzékszervünk által figyeljük meg a dolgokat. A közvetlen érzékelésen túl felfogjuk a dolgok alapvető tulajdonságait is, mint szám, méret, forma, mozdulatlanság és mozgás.
Minden vagy teremtő, vagy teremtett, vagy az előbbi kettő oka.
Teremtő: az égitestek és a négy alapelem. Teremtett: az elemekből létrejövő dolgok. Az ok pedig azok a szellemi erők, melyek az első ok, azaz Isten nevében vezérelnek mindent, ezek lehetnek a dolgokkal együtt meglévő erők (pl. a lélek), vagy különállóak, melyek a világ működését irányítják.
A dolgok megítélése észlelésük és az ezt követi élvezet után jön. Élvezet alatt a dolog számszerű egyenlőségének vagy arányosságának észlelése értendő, ami kellemesség érzését kelti bennünk, a megítélés pedig ezen élvezés okának keresését jelenti. Ez a megítélés vezet el minket az első okhoz, magához Istenhez, mivel minden teremtmény természeténél fogva egyfajta képe és hasonlósága az örök isteni bölcsességnek.
Isten látványa a lélek természetes képességei által
Az előbbiekben vázolt 2 lépés Isten nyomain keresztül vezetett minket, míg most visszatérünk saját magunkhoz, azaz lelkünkön keresztül vizsgálódunk
Meg kell próbálnunk meglátni Istent mint fényt lelkünkben.
A léleknek három olyan pusztán szellemi képessége van, melyek nem írhatók le testileg, ezek:
- az emlékezés:
- a múlt , a jelen, a jövő megtartása, ami az örökkévalóság jele,
- állandó fény hordozása, mely rávilágít a megcáfolhatatlan igazságokra,
- a vizsgálat (az értelem): a meghatározások megértése van a dolgok megértésnek lényegében, minden meghatározás azonban egy magasabab meghatározáson alapszik, egészen a legáltalánosabb meghatározásig, mely maga az egyszerű és örök lét, melynek tisztasága mindennek az oka,
- a választás (az akarat): a jobbat választjuk a lehetőségek közül, ehhez szükségszerűen ismernünk kell mi a legjobb, a mérce ismerete nélkül képtelenség dönteni;
tehát ez a 3 elem adja nekünk az örökkévalóság, az igazság, s a legfőbb jó tudását.
Az emlékezés, az értelem, az akarat hármasságának másik kifejeződése a létrehozó elme, a szó, s a szeretet hármassága. Isten rendelkezik emlékezettel, értelemmel, akarattal.
Amikor a lélek vizsgálja magát, felemelkedik a Szentháromság tükrén keresztül. Ebben a hármas szemlélődésben Istenről is tudást szerez.
Ugyanígy a filozófia is hármas felosztású, mert az ennek eszköze:
- a létezés okával foglalkozik, ez az Atya mindenhatóságából ered,
- a gondolkodás módjával foglalkozik, ez a Fiú bölcsességéből ered,
- az élet rendjével foglalkozik, ez a Szentlélek jóságából ered.
A természetfilozófia lehet:
- metafizika: a dolgok lényegét tanulmányozza ,
- matematika: a számokat tanulmányozza,
- fizika: a dolgok felosztását, természetét, erejét, hatását tanulmányozza.
A racionális filozófia lehet:
- nyelvtan: a kifejezés művészetét tanítja,
- logika: az érvelést tanítja,
- retorika: a meggyőzés művészetét tanítja.
Az erkölcsfilozófia lehet:
- egyéni: feltárja az Atya eredetét,
- családi: feltárja a Fiú eredetét,
- társadalmi: feltárja a Szentlélek szabadságát.
Mindezek a tudományok tévedhetetlen szabályokon alapulnak, melyek fényként az örökkévaló törvényből lelkünkbe áramlamak. Ezért lelkünk, megvilágítva általuk, hacsak nem természetszerint vak, maga is képes az örök fényt szemlélni.
Isten látványa a kegyelem ajándékai által
Még magasabb szint ez az első ok magunkban való szemlélésére. Sokan nem is gondolnak erre, mert valóban nehéz meglelni Istent lelkünkben annak érzéki dolgokkal való megterheltsége miatt. Az emberi lélek azonban Krisztus segítségével képes ismét arra, hogy meglelje valódi önmagét a hit, a remény, s a szeretet eszközével.
Ebben az állapotban a helyreállított lélek képes lesz a magasabb szépség érzékelésére, a legmagasabb harmónia meghallására, a legmagasabb illat szaglására, a legmagasabb élvezetet érzékelésére. A lélek olyan lesz, mintha mirhától, tömjéntől illatozó füstoszlop lenne, majd olyan lesz, mint a hajnal, a hold és a nap megvilágítottsága, majd bőséges örömmel eltelve megleli édes örömöt, teljesen a szeretetre támaszkodva.
Ezt elérve, a lélek képes lesz felfelé elindulva eljutni az angyalokig. A 9 angyali rendnek megfelelő lelki szerepek:
- természet: hirdetés, figyelmeztetés, vezetés,
- akarat: rendtétel, megerősítés, parancsolás,
- kegyelem: támogatás, kinyilatkoztatás, felkenés.
Itt nem a filozófiára, hanem a Szentírásra kell támaszkodnunk, azaz értelmezés három módját használva:
- tropológia:, mely a tisztességes életre tisztít meg minket,
- allegória: mely az értés egyértelműségét adja nekünk,
- analógia: mely mentális emelkedettséggel és a bölcsesség legcsodálatosabb felfogásával ajándékoz meg minket.
A racionális lélek veleszületett természeti képességei cselekedeteikben, állapotukban és tudományos ismereteikben az isteni irányba vezetnek minket, így lelkünk az isteni bölcsesség és Isten lakóhelye lesz.
Isten látványa a létezésen keresztül
Ez Isten észlelése magunk felett. Ennek két módja:
- az Ószövetség alapján isten nevére mint létezőre,
- az Újszövetslg alapján, isten három személyére
alapozva.
Az előbbi módszere alapja: a létezést puszta létezésként nézni, mint a nemlétezés teljes hiányát.
Viszont míg a nemlét a lét hiánya, a lét nem tud a nemléten ketesztül eljutni hozzánk, csakis saját magán keresztül. A létezés a létező tiszta létmódja, nem valamely egyedi létező, hanem maga a tiszta létezés. Ami azonos Istennel. Olyan ez, mint amikor színeket látunk, de közben észre se vesszük, hogy fényt is látunk, mely nélkül nem lenne szín.
Ez a tiszta létezés önmagából van, nem származhat se semmiből, se másból. Ez a legegyszerűbb dolog, hiszen semmit se tartalmaz magán kívül.
A Szentháromság látása
Ennek alapja a jó kiáramlásának megfigyelése a Szemtháromságban.
Isten az a legmagasabb jó, aminél jobb nem képzelhető el. Isten nem lenne a legmagasabb jó, ha nem öntené ki magát örökké.
A szerző szerint Franciscus Assisiensis (Assisi Szent Ferenc) ezt az élményt érte el az Alverna (La Verna) hegyen 1224-ben.
