Brüsszeli határozattervezet szerint Magyarország választási autokrácia.
A szó persze eredetiben nem jelent semmit, hiszen az autokrácia jelentése azonos a monarchiáéval, azaz „egyetlen személy abszolút hatalma”. Na most mit jelent, hogy ez „választási”? Azt, hogy ezt a egyetlen személyt választják. Ami önellentmondás, hiszen ha választják, akkor a hatalma nem abszolút.
Persze a szó modern, européer jelentése más. Kb. azt jelenti „nem a mi emberünk, de nem sikerül leváltani, pedig próbáltuk”.
Mélyebben nézve, arról van szó, hogy adott egy liberális demokrácia, melyben a hatalmon lévő vezető nem a liberális-demokratikus elvek szerint gyakorolja hatalmát. Azaz formálisan nem sérti meg a rendszer szabályait, de azokat valójában a rendszer ellen használja.
Nyilván minden rendszer elsősorban saját maga fennmaradását védi. Itt is erről van szó: a liberális demokrácia nyilván nem akar elfogadni semmilyen szabadságot, mely a rendszer ellen irányul.
Ezzel végülis semmi baj: minden rendszer ilyen. A gond egyedül a hamis narratíva, mely szerint a liberális demokrácia azonos a szabadsággal, míg minden más meg szörnyűség.
Pedig nem ez a helyzet, a liberális demokrácia egy a sokféle lehetőségek közül: van akinek jó és van akinek nem, bizonyos érdekeket hatékonyan kiszolgál, más érdekek érvényesítését pedig tiltja.
