Választások

By | 2023-02-14
Megosztás:

Április 2-án megint parlamenti választás Bulgáriában. Kicsit hosszabban most, mert szeretném a történelmi hátteret is megvilágítani.

Ezúttal európai rekord, sehol máshol nem volt még az utóbbi 30 évben hasonló: 2 éven belül 5 parlamenti választás.

Pl. Magyarországon a rendszerváltozás óta soha nem volt rendkívüli parlamenti választás, sőt minden kormány kitöltötte teljes ciklusát: két kivétellel – az Antall-kormány nem, Antall halála miatt, s a második Gyurcsány-kornány csak 3 évig volt, de mindkét esetben nem volt parlamenti válság, maga a kormányzó többség alakított új kormányt. Így Magyarországon a rendszerváltozás óta alig 8 parlamenti választás volt és alig 7 kormányfő.

Ezzel szemben Bulgáriában a rendszerváltozás óta eddig 13 parlamenti választás és 18 kormányfő volt.

A bolgár politikai térkép teljesen zavaros, nehéz is kívülről megérteni, a rendszerváltozás óta csak 2 stabil pont van, 2 erő mely mindig jelen volt ez alatt az immár 32 év alatt:

  • a bolgár szocialisták,
  • a török-muszlim párt.

A szocialisták természetesen a Bolgár Kommunista Párt utódpártja. A volt szovjet tömbben 3 olyan volt kommunista állampárt van, mely sokáig túlélt: a cseh, a magyar, a bolgár. A cseh csak 2021-ben marginalizálódott, a magyar MSZP mostanában lépked e felé, míg a bolgár életerős máig, az összes többi viszont megszűnt. A bolgár párt profilja más: míg a cseh párt kommunista maradt, nem reformálódott sose, a magyar meg liberális lett, a bolgár amolyan félutas: hivatalosan reformálódott ugyan, de máig balosabb a szocdem értékekhez képest, továbbá nyitott a nacionalizmus és a vallás felé, s társadalmi értékekben pedig egyértelműen antiprogresszív: kifejezetten antifeminista és homofób. Magyar szemmel nagyon furcsa, de Bulgáriában pl. az Isztanbuli Egyezmény elleni harcot éppen a szocialisták indították el.

A BSZP volt nagypárt, volt középpárt, most inkább kis párt, de nem veszélyezteti az eltűnés. A legutóbbi választáson, tavaly ősszel érte el története legrosszabb eredményét, alig 10 %-ot, ezt most is simán el fogja érni, sőt inkább kis javulást jósolnak neki, 11-12 % körül. A párt titka éppen az, hogy politikai profilja más, mint a többi kelet-európai volt állampártoké. Magyar párhuzammal talán azt tudnám mondani: mintha az MSZP-ben annak idején megmaradt volna Hornék liberális-technokrata szárnya mellett Pozsgayék népi-balos szárnya is, s máig így létezne a párt, s most éppen a pozsgayisták vezetnék a pártot. Emiatt az is hajlandó a BSZP-re második preferenciaként szavazni, aki esetleg egyébként nem is ért egyet velük. Mondjuk egy bolgár antikommunista nacionalista, ha csak a BSZP és a nyugatos jobboldaliak közül választhat, egyértelműen a BSZP-re szavaz.

A BSZP nagy problémája a belső harca. A liberális szocialisták és a konzervatív szocialisták – ők így nevezik – küzdelme. Az előbbieket persze támogatja a teljes nyugat. A bolgár szocik mai vezetősége amolyan saját mini-Orbánnak számít az Európai Szocialista Pártban.

A másik biztos pont a török-muszlim párt, a DPSZ. Előzményük még a kommunizmus alatt illegalitásban megjelent török jogvédő csoportok, s amióta legálisak 1990 óta, biztos résztvevői a bolgár politikai életnek. Mivel a bolgár alkotmány nem ismeri el a kisebbségek kollektív jogait, s emiatt tilt bármilyen nemzetiségi alapú politikai szervezetet, a párt hivatalosan nem török, de persze a valóságban ez a helyzet: a párt választási eredményei jól mutatják, hol élnek az országban törökök és muszlimok. A 31 bolgár választási körzet eredménye rendkívül érdekes: Szófiában a lakosság 1 %-a török, itt a DPSZ nulla mandátumot ért el legutóbb a 42 összmandátumból, míg a 66 %-ban török lakosságú Kardzsaliban meg 4 mandátumot a lehetséges 5-ből. Azaz a nemzetiség számít, nem a párt meghirdetett ideológiája. Vicces is lenne mást hinni: elképzelem, amint a Kardzsali környéki 100 %-ban török falvakban a 80-éves nénik fejkendőben és salvarban – magyarul a hivatalos neve “szalvár”, de én a török nevét használom – a liberalizmus eszményeitől fellelkesülve szavaznak a DPSZ-re.

Szóval a párt hivatalosan liberális, ennek sok jelentősége nincs, annak idején ez úgy lett kiválasztva, hogy a másik két lehetőség – a szocialista és a konzervatív – már “foglalt” volt. A liberális bolgárok se szavaznak tehát a DPSZ-re, nagy ritkaság, hogy bolgár nemzetiségű rájuk szavaz.

A DPSZ-nek most 13-14 %-ot jósolnak, az utóbbi években mindig 10 % felett vannak. A tavalyelőtti népszámlálás szerint a lakosság 8 %-a török, plusz van még kb. 3-4 % nem-török muszlim. A jó eredmény oka: a DPSZ mindig szépen megszervezi a szavazást, a potenciális híveket agitálja, mozgósít, sokszor nem megengedett eszközöket is bevet, lásd szervezett utaztatás. Így mindig jobb a mozgósítási arányuk, mint a bolgár pártoknak.

Minden más párt nem rendelkezik folyamatos jelenléttel a rendszerváltozás óta.

A rendszerváltozás úgy kezdődött, hogy egy nagy, heterogén antikommunista szövetség volt szemben a BSZP-vel: a nevük bolgárul SZDSZ volt – ami a bolgár “Demokratikus Erők Szövetsége” név rövidítése, a magyar SZDSZ-névegyezés véletlen. Ez aztán lassan részekre esett, majd marginalizálódott. Különösen a volt bolgár cár, II. Szimeon visszatérése a bolgár politikába 2001-ben volt nagy csapás számukra. Ez után a volt nagy antikommunista szövetség maradványai előbb kispártok lettek, majd 2013-ban mind kiesett a parlamentből. Csak 2021-ben tudtak visszakerülni, miután a legnagyobb utódpártjaik szövetségre léptek hasonló erőkkel. Ez máig létezik, DB (Demokratikus Bulgária) néven, biztos bejutók ma is, 7-8 %-os várható eredménnyel.

A DB mára nem heterogén, mint nagy elődje, ideológiája letisztult. Magyar párhuzammal azt mondanám: ez a középső Fidesz, mondjuk az 1998-2002 közti. Tehát nagyon nyugatos, konzervatív-liberális, erősen euroatlantista. A modern progresszív értékeket nem hirdetik – ez öngyilkosság lenne Bulgáriában -, de azokat nem is ellenzik, a témáról jellemzően hallgatnak. A legutoljára 7 %-ot kaptak, de pl. Szófiában 18 %-ot, azaz Bulgáriában is megvan ez a főváros-vidék megoszlás.

A következő pont megértéséhez ismét egy történelmi kitérő. 1989-2001 között a bolgár politikai élet alapvetően kétosztatú volt: volt kommunisták volt antikommunisták ellen, modern szóval baloldal a jobboldal ellen és viszont. Már említettem a két oldalt.

Szóval ott tartottunk, hogy 2001-ben végleg hazatért az 1943-1946 közti bolgár cár, II. Szimeon, polgári nevén Szimeon Szakszkoburgotszki (ez utóbbi a német Saxe-Coburg-Gotha név bolgárosítva, II. Szimeon dédapja August Viktor Ludwig, Saxe-Coburg-Gotha hercege volt a XIX. sz. végén). Megjelenése mindent átalakított, s lassan tönkretette a bolgár jobboldalt. A szocialisták szintén vesztettek szavazókat, de kisebb mértékben. Ráadásul lassan kiderült az, amire senki se számított: a cár mintha jobban rokonszenvezne a szocialistákkal, mint ellenfeleikkel. Szóval végsősoron a szocialisták még meg is erősödtek, miközben a cár meg megtette nekik azt a szívességet, hogy marginalizálta ellenfeleiket. (Aztán a tönkretett jobboldal hívei között egyes összeesküvéselméletek is terjedni kezdtek emiatt, a kedvencem: II. Szimeon a KGB ügynöke évtizedek óta, már a 60-as években beszervezték Spanyolországban, a Francóról jelentett Moszkvába.)

Szimeon 8 év alatt lassan megbukott, volt pártja ma már jelentéktelen törpepárt. Ma Szimeon a nyugdíjas cárok nehéz sorsát éli szófiai kastélyában, s nem politizál hosszú ideje. De e párt romjain jelentek meg új erők. Ezek közül 2 elem jelent fontosat a jövő szempontjából: egy kisebb, s egy nagyobb.

Szimeon leteszi az esküt 2001-ben mint kormányfő, ezzel de facto lemondva a cári címről

A kisebbet Szimeon volt Európa-ügyi minisztere alakította. Ennek folyománya ma a már említett DB része. Így többet nem írnék róla.

A nagyobb viszont rendkívül fontos. Ezt Szimeon volt belügyi államtitkára alapította, név szerint Bojko Boriszov. Szimeon egyébként úgy ismerkedett meg Boriszovval, hogy amikor 1996-ban először hazalátogatott 50 év távollét után, Boriszov őrző-védő cégét bízta meg a biztosítási feladatokkal. Boriszov a kommunizmus alatt tűzoltó volt, majd a rendszerváltozás után őrző-védő céget alapított. Jó kapcsolatai voltak, mert a már leváltott Todor Zsivkov is őt bízta meg a biztosítással nyilvánosan megjelenéseire.

Szóval így lett Boriszov Szimeon kormányalakításakor államtitkár a Belügyminisztériumban. Innen először Szófia polgármestere lett, majd 2009-ben éppen megalapított új pártjával – neve: GERB – megnyerte a választást. A legsikeresebb bolgár kormányfő, összesen több mint 11 éven keresztül töltötte be ezt a posztot.

Todor Zsivkov a 90-es években, mögötte a testőre Boriszov

S azóta is pártja megkerülhetetlen tényező. A tavaly őszi parlamenti választást a GERB nyerte, csak egyszerűen nem akadt koalíciós partner a kormányalakításhoz.

Milyen párt a GERB? Külsőleg olyan, mint a Fidesz, azaz egy ember dönt mindenben. Tartalmilag azonban sokkal “lájtosabb”, mint a Fidesz, azt mondanám, nem a mostani Fideszre hasonlít, hanem az 1998-2002 köztire inkább.

Minden felmerés szerint most is nyeri az áprilisi választást, 25-27 %-ot jósolnak nekik.

A kérdés, amit fel lehet vetni: miért nem szereti egymást a DB és a GERB, ha szinte ugyanazt hirdetik? Külsőleg teljesen érthetetlen ügy ez. Nem teljesen jó a párhuzam, de talán a korai SZDSZ és a korai Fidesz viszonya lehet ez, amikor mindkettő liberális volt, mégis az SZDSZ valahogy lenézte a Fideszt. Itt is van ilyen elem: a DB értelmiségi, fővárosi, európai, míg a GERB vidéki is, s európaisága is balkáni színű. A GERB sokkal jobban érti az országot, s “megszűri” az európaiságot. Ezt a megszűrést pedig a DB oroszpártiságnak állítja, ami egyébként nem igaz: a GERB, ellentétben a Fidesszel, óvatos, nehogy oroszpártinak tűnjön, minden esetben hangoztatja teljes egyetértését az euroatlanti fősodorral.

S a második elem: DB szerint a GERB diktatórikus és korrupt. Az előbbi persze tény, a GERB máig egy ember pártja, mindenki más csak az ő tanácsadója. Az utóbbiról meg nehéz objektívan ítéletet mondani, nézőpont kérdése. Szerintem semmivel se korruptabb, mint bármely más kormányzat eddig.

Itt jön képbe még egy elem. A PP nevű párt (ez a “Folytatjuk a változást” bolgár rövidítése). Alig másfél éve alakultak, eredetileg a köztársasági elnök csapatából származó 2 ember alapította, de azóta összevesztek az elnökkel. 2021-2022 között 8 hónapig kormányoztak, de megbuktak belső ellentétek miatt. Ők tulajdonképpen a DB fiatalabb verzióban, még nagyobb hangsúly náluk a “korrupcióellenesség”. S ők beszélnek a legradikálisabban a GERB ellen. Magyar párhuzam nehezen található: talán amolyan MZP és Hadházy keveréke az egész szerveződés.

Most a mesterterv: a DB és a PP egyesüljön, mert így talán ők tudnak lenni a nyertes párt áprilisban. A felmérések a PP-nak 17-20 %-ot jósolnak, ez kiegészülve a DB eredményével talán elég lehet a GERB legyőzésére. Szerintem nem, nem lehet összeadni a két számot mechanikusan. Én úgy számolom, az egyesüléssel veszteni fognak.

a DB és a PP vezetői, balról a 2. és a 4. a PP két társelnöke

Persze hiába nyer valaki választást Bulgáriában, attól még nem fog kormányozni, ez az arányos választási rendszer fő problémája. Itt is ez a gond: akár a GERB nyer (s ez a valószínűbb), akár a PP-DB, nehezen lesz koalíciós partner.

A DPSZ bármelyik oldallal koalícióra lépne, de ez nagyon nem népszerű opció. Különösen nem a “korrupcióellenes” PP számára, aki szerint a DPSZ ugyanolyan korrupt, mint a GERB.

a DPSZ tavalyi választási plakátja Törökországban rajta a pártelnökkel (Bulgáriában ez tilos lenne, csak bolgárul szabad kampányolni)

A BSZP eddig a fő ellenfélnek számított a GERB számára, ma már a PP a fő ellenfelük. Szóval elvileg a BSZP lehetne partanere mind a GERB-nek, mind a PP-DB-nek, az előbbi a BSZP számára azonban prezstízsveszteséget jelentene. A BSZP volt már koalícióban a PP-vel és a DB-vel, szóval ez a könnyebb megoldás, de szinte biztos, hogy ezzel nem lesz meg a kormánytöbbség, plusz a BSZP kellemetlen feltételeket támaszt, a fő probléma velük, hogy elleneznek minden fegyverszállítást Ukrajna részére.

Várhatóan a szavazatok 15-20 %-a el fog veszni áprilisban, azaz mindenkinek az eredménye többet fog érni, de így se valószínű a biztos kormánytöbbség elérése.

Nyugatról azt szeretnék, legyen euroatlantista koalíció: azaz GERB, PP, DB, DPSZ. Ennek akár kérharmadja is lenne. A gond itt a PP, ezzel elvesztené önidentitását, hiszen a GERB elleni harcra alakult, ami után nem léphetne be egy ilyen koalícicióba. Mondjuk képzeljük el: mi történne, ha holnap Orbán felkérné Hadházyt miniszternek és ő elvállalná – hát, kb. ilyen a helyzet a PP szemszögéből.

Van egy párt még, melynek biztos a jövője. Ez az Újjászületés Párt (Vazrazsdane), mely nyíltan ellenzi az euroatlantizmust, EU-szkeptikus, nyíltan oroszpárti, nacionalista, a bulgáriai amerikai katonai támaszpontok bezárását követeli, népszavazást akar a NATO-ból való kilépésről és az euró tervezett 2025-ös bevezetése ellen, céljai között szerepel még Észak-Macedónia felosztása Albánia és Bulgária között. Ami új a korábbi nacionalista pártokhoz képest: nem folytat kifejezetten kampányt törökök és muszlimok ellen. A legutóbbi választáson 10 % fölé mentek, a legtöbben Várnában szavaztak rá és külföldön (maga a párt Várnában alakult). A külföldön élő bolgárok közül 14,4 % szavazott rájuk, azaz több a belföldi 10,2-nél. Most lehet ennél akár kicsit több is, 11-12 % között. A múltkori választás egyik vicces momentuma volt: a londoni bolgár követségen dupla akkora szavazatarányt ért el az Újjászületés, mint a moszkvai követségen.

Ez a párt viszont biztos ellenzék, politikai céljai miatt senki se engedheti meg magának a vele való koalíciót.

Toroczkai videója szófiai hivatalos látogatásáról az Újjászületésnél