Van-e ballib?

By | 2016-07-19

Sokszor kapom a kérdést: mi az a balliba? Bár már írtam erről, íme egy új összefoglaló, kis nemzetközi kitekintéssel.

A politikai nézeteket alapvetően 2 tengelyen lehet megállapítani: gazdasági és ideológiai. Az előbbi lehet bal és jobb, az utóbbi lehet konzervatív és liberális.

A gazdasági tengely szélsőbaltól szélsőjobbig mehet, a szélsőbal kb. az anarchokommunizmus, a szélsőjobb a klasszikus liberalizmus. Azaz itt kizárólag a gazdaságpolitika számít. Az van szélsőbalon, aki teljesen ellenzi a magántulajdonon alapuló gazdaságot. s az van a szélsőjobbon aki a teljesen szabad magántulajdonon alapuló gazdaságot tekinti ideálisnak.

Az ideológiai tengely pedig megy ultrakonzervatívtól ultraliberálisig. Ennek semmi köze a gazdaságpolitikához, itt társadalmi értékkválasztásról van szó. A konzervatív szerint léteznek állandó értékek, s ezek megvédése fontos, ezeknek kötelező alapelveknek kell lenniük, míg a liberális szerint a társadalmi értékek esetlegesek, ezeket a mindenkori többségi konszenzus kell hogy meghatározza.mi.

Na most, a ballib az olyan ember, aki gazdaságilag ultrajobbos, s eszmeileg meg ultraliberális, s mindezt “baloldal” néven adja elő. Kicsit leegyszerűsítve “éljen a nagytőke és a homokházasság!”.

Kelet-Európában a ballibizmus fontos eleme továbbá a “nyugat” lehető leghűségesebb kiszolgálása.

Kelet-Európában mindez a ballibaizmus csak 2 országban jellemző: Magyarországon és Lengyelországban. Máshol a jelenség szinte ismeretlen.

A volt Jugoszláviában pl. ezek a figurák jellemzően liberálisoknak hívják magukat, nem baloldaliaknak. Az ottani baloldal jellemzően nacionalista és nem imádja a nyugatot, különösen Szerbiában. Mondjuk egy szerb homokbüszkeség meneten nem fogunk látni egy szál baloldalit se, csak liberálist: ha mégis elmegy egy baloldali, az ELLENtüntetéshez fog csatlakozni.

Csehországban és Szlovákiában az ottani baloldal nyugatellenesebb, mint az ottani jobboldal. Ott a jobboldal a liberális, nem  a baloldal.

Bulgáriában hasonló: a nyugatról pénzelt álcivil álaktivizmus kizárólag a JOBBOLDAL egy részére jellemző. A bolgár baloldal nagy részén Soros neve szitokszónak számít.

Azaz a ballibaizmus (azaz az, hogy ultraliberálisok magukat baloldaliaknak hazudják) szinte csak Magyarországon és Lengyelországban divat.

Magyarország esetében az ok történelmi. A magyar jobboldal hagyományosan nem nyugatpárti és nem kapitalizmuspárti, hanem inkább nacionalista és harmadikutas. A magyar baloldal pedig hagyományosan nyugatimádó (nyilván a szovjetpárti komcsikat leszámítva, de már Nagy Imrével megjelentek a szovjetellenes kommunisták!) és liberális. A II. vh. után pl. nem véletlen, hogy a jobboldali antikommunisták számára sokkal elfogadhatóbb volt a kommunista gazdasági eszme, mint a liberális antikommunisták számára. A közös nevező: a kapitalizmus elvetése, de legalábbis nemszeretése.

A magyar rendszerváltozás után ráadásul a megmaradt kommunista párt zöme liberális lett (a Pozsgay-féle “népi kommunista”, nagyimreista rész gyorsan marginális lett, maga Pozsgay már 1991-ben kilépett). Észrevehető, hogy mind a magyar, mind a lengyel komunista utódpártból gyorsan liberális pártok lettek – ezek a pártok névleg persze szocdemek, de Európán belül annyira a szocdem hagyomány jobbszélén vannak, hogy nem is igazán tartoznak oda. Nyugaton is lezajlott persze a középbal liberálissá züllése, de messze nem akkora mértékben, mint Magyarországon és Lengyelországban.

Spanyol ismerősöm nemrég kérdezte, milyen pártok vannak Magyarországon. Elmondtam a 4 fő irányzatot. Ismerős következtetése: a ballibek “liberális ultrajobbosok”, a Fidesz meg “nacionalista baloldal”. S igaza is van, ez így is van nyugati szavakkal. Csak – ismétlem, történelmi okok miatt – a magyar bal/jobb mást jelent, mint nyugaton.