Vége a kettős valutarendszernek

By | 2021-01-07
Megosztás:

Az utolsó kettős valutarendszer is megszűnik a világon idén június utolsó napjával.

Kettős valutarendszer alatt nem az értendő, hogy egy országban több valuta van forgalomban, ez nem ritka jelenség (pl. elfogadnak hivatalosan valamilyen idegen pénznemet is), de az viszont ritkaság, hogy ugyanaz a szerv ad ki egynél több hivatalos pénzeszközt.

Ez egyébként több kommunista országoban is szokásban volt, korlátozott formában. Speciális valutahelyettesítő kuponokat adtak ki a helyi nemzeti bankok, ezek szerepe az volt, hogy jelentős valutás bolthálózat létezett, ahol máshol nem kapható hiánycikkeket lehetett venni valutáért, de presztízsokokból nem fogadtak el ezekben se valutát, hanem helyette speciális valutahelyettesítő kuponokat kellett használni.

A valutásboltok szerepe más-más fokú volt az egyes kommunista országokban. A legnagyobb szerepük Kubában volt, ahol még kenyeret is árultak valutáért! Magyarországon a szerepük drasztikusan lecsökkent a 70-es évek második felében, ekkortól már csak cigaretta, alkohol, libamáj, kaviár, téliszalámi, stb. kategóriában voltak fontosak – itt ezek a cikkek mindig megvoltak, s ráadásul jóval olcsóbban, mint forintért. Pl. jól emlékszem, erős dohányos édesanyám a normál bolti ár harmadáért vette meg a kedvenc nyugati cigarettáját a valutásboltban.

Budapesten alig pár helyen volt egyébként valutásbolt. Én személyesen összesen egy darab ilyen üzletre emlékszem, a Népköztársaság útján, pont az Operával szemben volt, onnan nem messze jártam iskolába.

íme szovjet valutakupon

Kínában, Észak-Koreában, Vietnámban, Csehszlovákiában, az NDK-ban, Lengyelországban, s a Szovjetúnióban léteztek ilyen kuponok. Míg más országokban – Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia – nem adtak ki valutakuponokat, nyugati bankjegyekkel lehetett fizetni, persze nem mehetett be bárki ilyen üzletbe vásérolni, ellenőrizték a valutabirtoklás jogos jellegét.

Alapvetően a vásárlási jogosultság ellenőrzése állami politika is volt. Ahol ezt egyfajta hangulatjavító intézkedésként kezelték, ott nem erőltették az ellenőrzést. Bulgária ilyen volt a 80-as évek végén. Nagyon sok hiánycikk volt, az országnak valutahiánya volt, így a politikai vezetés úgy döntött nemhivatalosan, hogy engedni kell azt is vásárolni, aki egyébként nem lenne rá jogosult, de valahogy valutája van. Én Bulgáriában 1987-1989 kööztt rendszeresen jártam ilyen üzletbe, s összesen egyszer kérték a nemlétező jogosultságom igazolását.

Sandra a 80-as évek közepén

Bulgáriában a valutásboltok (hivatalos nevükön: Korekom-boltok) egyenesen társadalmi szerepet játszottak. A „korekomi árucikk” kifejezés lett, s egy rakás dolog csak ott volt. A jobb minőségű csecsemőtermékek csak ott voltak, de pl. a zuhanyozófüggöny is „korekomi” volt. Sőt, a női divatra is hatott. Amikor a 80-as évek közepén Sandra német diszkóénekesnő divatba hozta a cicanadrágot (leggings) utcai viseletként, ez a termék 1987 elején megjelent a bolgár dollárosboltokban is. Egy éven belül minden második bolgár csaj 30 éves kor alatt viselni kezdte (sajnos az is, akin nem is állt jól).

1988-ban vettem a múzsámnak, emlékszem 7 USA-dollár volt az ára

De, visszatérve a témára, a másik kommunista valutaügyi szokás a kettős árfolyam volt, azaz volt egy fő árfolyam, mely jellemzően nem sok kapcsolatban állt a valósággal, azaz a nemzeti valuta erősen felül volt értékelve. S volt egy korlátozottan használt, a pénz valódi értékét tükröző árfolyam is (Magyarországon „turista árfolyam” volt a neve). A kettő között országonként változó módon különböző szintű eltérés volt. Magyarországon nagyjából kétszeres volt az eltérés. Pontos számra nem emlékszem, de a 80-as évek elején 1 USA-dollár az egyiken 20 Ft körül, a másikon 35 Ft körül mozgott.

A kommunista táborban Magyarország elsőként szüntette meg a kettős árfolyamot, 1982-ben. (Bulgáriában pl. csak a kommunista rendszer bukása után szűnt meg, 1989 végén.)

A 90-es évek első felében mindenhol megszűnt az előbbi két sajátosság, ill. Észak-Korea csak 2002-ben szüntette meg. Viszont egy ország nemhogy megszüntette, hanem egyesen még jobban kiépítette ezt a rendszert. Ez Kuba.

Kubában már a 80-as évek közepére egy többszörös rendszer épült ki 4 azaz négy darab valutahelyettesítő eszközsel. Ezek neve „igazolás” (certificado) volt, s volt belőle A, B, C és D típusú:

  • A-típusú valutakupon – keményvalutát helyettesítő pénz, kizárólag külföldiek részére,
  • B-típusú valutakupon – KGST-viszonylatban átváltható pénz, külföldiek részére,
  • C-típusú valutakupon – keményvalutát helyettesítő pénz, kizárólag belföldieknek (kubai diplomaták, külfüldön dolgozók, egyes privilegizált vezetői rétegek),
  • D-típusú valutakupon – KGST-viszonylatban átváltható pénz, belföldiek, jellemzően más KGST-országokban dolgozó hivatalos kubai kiküldöttek részére.
A-típusú valutakupon, 10-es címlet (értéke kb. 11 USA-dollár)

A B- és D-típus használata  1991-ben, a KGST megszűnésével együtt, természetesen megszűnt. Az A- és a C-t pedig egyesítették 1994-ben „konvertibilis peso” néven, s immár megszűntettek minden korlátozást vele kapcsolatban, szabadon birtokolhatta és használhatta bárki.

Kubában hosszú éveken keresztül rögzítve volt az árfolyam az USA-dollárhoz, mégpedig 1 USA-dollár kb. 0,93 kubai pesót ért, azaz a kubai peso többet ért a dollárnál. Mondanom se kell, a valóság az volt, hogy 1 USA-dollárért feketén 5 pesót lehetett kapni. Ez a Szovjetúnió megszűnése után, a beállt gazdasági válság miatt ez még rosszabbodott, egy időben 1 USA-dollárért már 100 pesót is adtak feketén.

A kubai vezetés aztán sikeresen stabilizálta a helyzetet. A konvertibilis peso árfolyama maradt a korábbi – 1 USA-dollár =0,93 peso -, később ez módosítva lett 1 USA-dollár = 1 peso arányra. A „normál” peso szabadon átváltható lett konvertibilis pesóra, „nemhivatalos” árfolyamon, amit persze a kubai kormányzat állapított, szóval igenis hivatalos volt, s ez az árfolyam meg is felelt a valóságnak, azaz a feketepiaci árfoltamnak, ma ez az árfolyam – évek óta – 1 konvertibilis peso = 25 normál peso.

Gyakorlatilag a hatalom leértékelte a kubai valutát 25-szörösen, csak ez nyíltan nem lett kommuninálva. A két valuta leple alatt ez elsikkadt,

100 konvertibilis peso bankjegy – ez kb. egy átlag kubai 2 és fél havi fizetése

Pár éve döntés született Kubában: ezt a trükközést abba kell hagyni, csak egy valuta maradhat. Ez most január 1-jén lépett hatályba, s az átmeneti időszak fél évig tart. Június 30-án megszűnik a konvertibilis peso. S természetesen a „nem-hivatalos” árfolyam lesz az egyetlen, szóval most már hivatalosan is 1 USA-dollár = 25 kubai peso.