Gyurcsány azt mondja, hogy Orbán náci, s erre 12 okot sorol fel.
Semmi értelme részletesen elemezni az okokat, csak röviden, ezek 3 csoportra oszthatók:
- nem igaz állítások, példa: „Igaz-e, hogy mindennek célja, a magyarság, más népektől elkülönülő, azoknál nagyszerűbb, azok felett álló népként való bemutatása? Igaz.„,
- igaz állítások demagóg ferdítése: „Igaz-e, hogy mindennek célja, a magyarság, más népektől elkülönülő, azoknál nagyszerűbb, azok felett álló népként való bemutatása? Igaz.„,
- teljesen igaz állítások, mely azonban az egész világra igazak: „Igaz-e, hogy Orbán alatt a magyar múlt dicsőségesnek, heroikusnak, mondott, persze sokszor hazug elemekkel is tűzdelt, hétköznapi leegyszerűsítő propagandává silányított bemutatása a nemzeti karakter építés hivatalos eszközévé vált? Igaz.„.
Természetesen Orbán nem náci, a náci eszmének ugyanis megvannak a maga ismérvei, s ezek nem állnak Orbánra. Persze lehet szitokként használni a „náci” szót, de ez meg értelmetlen szokás, mert akkor ezen az alapon egy étel is lehet náci, ha nem tetszik nekem.
Tök ugyanaz, mint a komcsizás. Amikor a kommunizmus alapelveit nem valló embereket neveznek kommunistának.
Orbánnak egyébként rendkívül jó ez a nácizás, emeli népszerúségét.
Egyébként meg ki kommunista és ki náci. A valóságban, nem szitokszóként. Mondjuk 5-5 ismérv, persze nyilván erősen leegyszerűsítve a képet:
- kommunista:
- a liberális demokrácia elutasítása,
- a kapitalizmus elutasítása,
- a marxi üdvtörténet elfogadása (minden baj oka az elidegenedés, ezt a magántulajdon okozza, így a magántulajdon felszámolása megoldja a társadalmi alapproblémákat),
- internacionalizmus, mert a nép természetes közösség, az egyes népek közti ellentétek csak a kapitalizmus miatt vannak, a kapitalizmus világméretű megszűnése elhozza tehát a világbékét,
- totalitárius államszervezet (ez aztán lassan elhal az elmélet szerint, de a kezdetekben szükséges);
- náci:
- a liberális demokrácia elutasítása,
- a szabadversenyes kapitalizmus elvetése, helyette erős állami kontroll alatti kapitalizmus,
- szociáldarvinizmus, fajelmélet,
- ultranacionalizmus, mert a nép a természetes közösség, s a népek közti harc is a darvinizmus természetes jele, világbéke akkor lesz, ha az alacsonyabb rendű népek elfogadják természetes helyüket a világban,
- totalitárius államszervezet (mert ez a természet rendje).
S persze ezekből nem csipegetni kell, hanem ezeknekj így együtt kell megjelenniük. Ha ugyanis bármelyikből 1-2 elegendő lenne, akkor az egész világ náci és kommunista.
Párhuzamként álljon itt a liberális eszme jellemzése is:
- a liberális demokrácia az ideális társadalmi rend,
- a kapitalizmus a legjobb gazdasági rendszer, ez természetes következménye az egyén szabadságának, gyenge állami kontroll szükséges csak a gazdasági szabadság felett,
- az egyén önérvényesítési joga a társadalom alapvető értéke,
- antinacionalizmus, mert a nép egy konstruált közösség, s ha fennáll, az kizárólag az azt alkotó egyének szabad akaratából lehet,
- gyenge államszervezet, az szabad egyének képesek maguk megoldani közös problémáikat, ezekhez az állam csak keretet ad (mert az egyéni szabadság a természetes rend).
Nyilván a liberális eszmének vannak „jobbosabb” és „balosabb” árnyalatai is, a jobbosak jellemzően nem erős antinacionalisták, a balosak meg kicsit nagyobb államot akarnak a szociális jogok miatt. de ezek már csak árnyalatok az alapképleten belül.
