ars poetica

Három lény él lelkem mélyén évtizedektől:
Békés birca, sötét farkaslény, jókora medve,
Bölcsen okos, bár kissé furcsán ótvar a birca,
Nem kegyes, ütlegel, ordít, dúl, birkózik a lompos,
Udvarias, félénk, sőt kedves a marcona mackó.

Kérdezik: élhet-e együtt három hősi e szóló?
Éjszaka a mély fátylak alatt az idilli, a béke,
Reggel súlyos néha a kollektív lebegés, bú,
A természetes, a szép és az igaz hatalom szól,
S így a felső akarat mindent lenyomó jó.