A középkori viták még egy népszerű problémája: a fogalmak milyensége. Ez más, mint amit az előző cikkben leírtam. A kérdés: hogyan, milyen fogalmakkal írható le Isten. Alapvetően 3 elmélet született, időbeli sorrendben: hasonlóság, kétértelműség, egyértelműség. A hasonlóság elmélet azt mondja: Istenről elmondható mindaz, ami a teremtett világról, de figyelembe kell venni, hogy ezek más fogalmak, viszont hasonlók. Azaz… Read More »
A középkori teológia és filozófia egyik központi kérdése: a fogalmak léteznek-e és ha igen, hogyan. Pl. a „feketeség” létező-e: A probléma következménye a két elmélet esetében pont fordított: Az első kérdés: mi az, hogy egy egyedi dologban jelen van egy absztrakt fogalom – mindegy, hogy ez realizmus vagy nominalizmus -, erre a válasz már az i. e. IV.… Read More »
A Biblia és eleve minden szakrális szöveg sajátossága, hogy mindenki megpróbál mindent aktualizálni benne. S most nem az alattomos és demagóg próbálkozásokról beszélek, melyek pl. a homoszexualitást elítélő Biblia-részeket a homoszexualitás elfogadásaként „értelmezik”. Hanem a tanítást nem tagadó, jellemzően másodlagos kérdéseket. A Bibliában az Újszövetségben természetesen a Jelenések könyve a fő alap a fantáziáláshoz, hiszen a legrejtelmesebb nyelvezetű,… Read More »
A középkori teológia két fontos kérdéséről már írtam: Íme egy harmadik kérdés: van-e Istennek szabad akarata? A kérdés alapja az, hogy az embernek szabad akaratot adott Isten, ezért képes Isten ellen cselekedni, s ezért volt lehetséges Ádám bűne, tehát a jó ellen való cselekvés a szabad akarat következménye. Viszont a probléma: mivel Isten csak jót tesz, hiszen ő… Read More »
A Granmában – ez a központi kubai írott média – a napokban megjelent egy cikk, mely egy Fidel Castróról szóló dicsőítő könyvet elemez. A címe: „A folyamatos lázadás„. Erről gyorsan eszembe is jutott a kubai diktatúra talán legpofátlanabb hazugsága. De – talán mérsékeltebb módon – ez igaz volt minden más kommunista rendszerre is. Nagyjából a következő volt ugyanis… Read More »
Sokszor vitáztam egy magát „keresztény vegetáriánusnak” mondó emberrel. Önmagában semmi gond a vegetarianizmussal – bár én nem vagyok a híve -, a gond itt csak az, hogy az illető a kereszténységből vezeti le a vegetarianizmust. Itt az 5 bibliai érv azok ellen, akik hasonlót próbálnak: Jézus halat ad enni a népnek: Máté 14:15-21 – „„Bocsásd el a népet,… Read More »
Amikor ki lett találva a logika mint tudomány az i. e. IV. században, felvetődött, hogy vannak esetek, amikor egy koherens és egyértelmű állítás nem csak igaz vagy hamis lehet, hanem valami harmadik is. Ezek a jövőre vonatkozó állítások zöme. Nyilván vannak biztosan hamis és biztosan igaz állítások is a jövőre nézve, hiszen vannak képtelen és biztos események, az… Read More »
A korai ógörög filozófiában az „egy és sok” kérdésének megoldási próbálkozása a materialista és az ahhoz közeli dualista oldalon kétféle lett: a pluralisták és az atomisták, az előbbi két fő képviselője Empedoklész (494-443) és Anaxagorasz (500-428), az utóbbié Démokritosz (460-370). Empedoklész szerint a világ örök és egy. Minden 4 alapból áll: föld, levegő, tűz, víz, s a világot… Read More »
