Az eredeti normál helyzet az volt, hogy minél tisztább, fehérebb a kenyér, annál drágább. A középkori Európában a barna és fekete kenyeret a zsellérek ették, a fehéret meg a földesurak és a jómódú parasztok. Mára ez megfordult: a fehér a legolcsóbb, a többi meg „bio” lett és erre hivatkozva drágább. Én, amióta egyedül vagyok, szinte csak feketét veszek.… Read More »
Alapvetően 2 pontban rontottam ezt el annak idején. Egyrészt objektív hibát vétettem, hiszen nem láthattam előre a rendszerváltozást (1985-ben lettem 18 éves). A kései kommunista rendszerben pedig jó választás volt a nyelvszak, hiszen kevesen beszéltek nyelveket. Senki se láthatta előre, hogy a visszaállított kapitalizmusban a nyelv elveszti súlyát, mert lassan általános alapkövetelménnyé válik. S ott a szubjektív hiba.… Read More »
Amióta nincs embertársam, elvesztettem a korábbi nagy érdeklődést állataim iránt is. Mára a velük való foglalkozás inkább kötelességgé vált. Ami meghalt, azt nem pótlom, így minden kihalásra vár. S pont ekkor derült ki, az egyik vízicsigám különlegesen hosszú életű. Az ő fajúaknál másfél-két év a normális életciklus a természetben, ez valamivel hosszabb nem természetes környezetben. Mi itt már… Read More »
Valaki készítette ezt a felvételt Szófiában, üzletsor: – egy üzletsort ábrázol, s igen találó a véletlen elrendezés. Jelképezi az ömagát elvesztő kisember életét: Ehhez hasonlót Magyarországon is láttam sokat. Elsősorban a jelzáloghitel – személyi hitel – gyorshitel körben: Nekem az a szerencsém, hogy dolgoztam a szerencsejáték iparágban 4 és fél évet, azaz ismerem a játék ellentétes oldalát, így… Read More »
Régi terv: összefoglalni a Mester főművét. A mű fő gondolatai: Íme: részletesebben: felhasznált irodalom: Figyelem: az egyes cikkek még szerkesztés alatt vannak, végleges alakjuk 2026. végére várható.
IDŐBELISÉG ÉS IDŐNBELÜLISÉG MINT A VULGÁRIS IDŐFOGALOM EREDETE Martin Heidegger azt vizsgálja, hogyan származtatható a mindennapi (vulgáris) időfelfogásunk a Dasein eredendő időbeliségéből. A fejezet főbb pontjai:
Időbeliség és történetiség Martin Heidegger a jelenvalólét (Dasein) történetiségét, mint annak alapvető ontológiai struktúráját tárgyalja, szoros összefüggésben az időbeliséggel. Főbb gondolatai (Időbeliség és történetiség): Összegzés: Heidegger ebben a fejezetben a történetiséget egzisztenciálisként (a lét alapszerkezeteként) határozza meg, amely a jelenvalólétet mint „sorsszerű” és „kifeszült” létezőt mutatja be, amely a múltjából (fakticitás) és jövőjéből (halál) érti meg hitelesen önmagát.
IDŐBELISÉG ÉS MINDENNAPISÁG Azt vizsgálja, hogyan épül fel a Dasein hétköznapi élete az időbeliség alapszerkezetéből. Míg a korábbi fejezetek az autentikus (hiteles) létezésre fókuszáltak, itt a hangsúly a mindennapi, inautentikus (hiteltelen) létezésen van. A mindennapiság időbeli alapja Heidegger célja kimutatni, hogy a mindennapi „Das Man” (az „azok” vagy „a tömeg”) szintjén zajló élet is időbeli. A mindennapiság azt… Read More »
