Category Archives: tájak

A malájziai

Pár éve, egyik korábbi munkahelyemen kaptunk egy kis szimpatikus sötétsárga emberkét oktatónak. Egy nap hallgattunk kólcenteres beszélgetéseket az oktatás során, persze angolul, mert ez volt az egyetlen közös nyelv. Az egyik felvételen egy fülöp-szigeteki kinézetű csaj tökéletes angolt produkálva beszél. A fülöp-szigeteki nők sokan szerint a legszebbek a világon. Amolyan sajátos keverékből lettek. Az egész térségre igaz: az… Read More »

Görögök

A görög nemzeti öntudat hasonlít a magyarhoz abban, hogy bár a mai görögük elődei sokféle nép, ezek közül egyet választ ki – nyelvi alapon – a nemzeti önkép. Bár többféle elmélet van, a legelterjedtebb szerint a görögök az i. e. XVIII. században jelentek meg a mai Görögország kontinentális déli részén. Indoeurópai nép, pontos eredetük ismeretlen. A betelepülés két… Read More »

Peso

Amikor tavaly megszüntették Kubában a kettős pénzrendszert, azt hittem, a helyzet javulásnak indul. Azóta kiderült: a reform csak növelte a szegénységet. Hogy érthető legyen, elmondom röviden eddig mi volt. Az eredeti állapot a forradalom győzelme után kezdődött. Volt a normál kubai peso és a dollár, de ez utóbbit csak külföldiek és kevés kubai jogosult használhatta, más számára akár… Read More »

Napi világosság

Az életstílusbeli eltérés egyik oka természeti. Kubában élve ezt nagyon is tapasztaltam. Havanna a 23 északi szélességi fokon van, míg Budapest a 47.-en. Budapest az északi mérsékelt övezetben van, mivel az Északi sarkkör és a Ráktérítő között fekszik, míg Havanna a tróousi övezetben, mert a Ráktérítő és a Baktérítő közti övezetben van. Egyébként Havanna éppen hogy bent van… Read More »

Marokkóiak

A nemrégi nevezetes marokkói-spanyol focimeccs rámutatott egy érdekes jelenségre: a marokkói-spanyol viszonyra. Spanyolország az utóbbi 30 év során lassan bevándorló országgá vált. Ma már a lakosság kb. ötöde külföldi.Bár hozzá kell tenni, az idegen lakosság fele csak “félidegen”, mert nem spanyol nemzetiségű, de spanyol anyanyelvű, azaz bevándorló a volt spanyol gyarmatokról. Az ilyen bevándorlók gyerekei teljesen asszimilálódnak aztán.… Read More »

Hogyan él a latin-amerikai?

A tágabb értelemben vett Latin-Amerika 33 országot jelent, ez a 35 amerikai országból mindenki kivéve Kanadát és az USA-t. Csak a független államokat veszem figyelembe, azaz se külső területeket, se más kontinensbeli országok amerikai területeit. Ezeket kihagyom. Miért? Mert ezeknek az adatai jellemzően torzítanak. Alapvetően 2 okból: külső támogatásnak köszönhető az ottani életszínvonal, melynek oka presztísz, s ez… Read More »

Hülyéskedés a fővárossal

A legtöbb ország esetében triviális kérdés mi a fővárosa: az a település, melyet az alkotmány annak nevez, s ahol a legfelsőbb államigazgatás székel. A kérdést jellemzően csak az szokta bonyolítani, hogy a legfelsőbb államigazgatás esetleg egynél több városban van, de ebből csak egyet nevez az alkotmány fővárosnak. Jó példa Németország, ahol az alkotmánybíróság Karlsruhében van, de a német… Read More »

Tajvan

A világon van jelenleg 15 olyan terület, melynek ország-státusza nem általánosan elismert, ezek oka jellemzően: kiszakadás más államból, melyet azonban nem ismer el mindenki: Észak-Ciprus, Koszovó, Szomáliföld, ill. most már a Donyecki NK és a Luganszki NK is, a Szovjetunió szétesését követő káosz eredménye: Abházia, Dél-Oszétia, Hegyi Karabah, Transznisztria, a dekolonizációs folyamat rendezetlen maradványa: Nyugat-Szahara, az arab-izraeli viszály… Read More »