A középkori teológia és filozófia egyik központi kérdése: a fogalmak léteznek-e és ha igen, hogyan. Pl. a „feketeség” létező-e: A probléma következménye a két elmélet esetében pont fordított: Az első kérdés: mi az, hogy egy egyedi dologban jelen van egy absztrakt fogalom – mindegy, hogy ez realizmus vagy nominalizmus -, erre a válasz már az i. e. IV.… Read More »
A középkori teológia két fontos kérdéséről már írtam: Íme egy harmadik kérdés: van-e Istennek szabad akarata? A kérdés alapja az, hogy az embernek szabad akaratot adott Isten, ezért képes Isten ellen cselekedni, s ezért volt lehetséges Ádám bűne, tehát a jó ellen való cselekvés a szabad akarat következménye. Viszont a probléma: mivel Isten csak jót tesz, hiszen ő… Read More »
Amikor ki lett találva a logika mint tudomány az i. e. IV. században, felvetődött, hogy vannak esetek, amikor egy koherens és egyértelmű állítás nem csak igaz vagy hamis lehet, hanem valami harmadik is. Ezek a jövőre vonatkozó állítások zöme. Nyilván vannak biztosan hamis és biztosan igaz állítások is a jövőre nézve, hiszen vannak képtelen és biztos események, az… Read More »
A korai ógörög filozófiában az „egy és sok” kérdésének megoldási próbálkozása a materialista és az ahhoz közeli dualista oldalon kétféle lett: a pluralisták és az atomisták, az előbbi két fő képviselője Empedoklész (494-443) és Anaxagorasz (500-428), az utóbbié Démokritosz (460-370). Empedoklész szerint a világ örök és egy. Minden 4 alapból áll: föld, levegő, tűz, víz, s a világot… Read More »
Az ógörög Zénón paradoxonjainak egy részét az is ismeri, aki a témával sose foglalkozott. 9 paradoxon maradt meg máig. 5 a mozgással foglalkozik, 4 pedig az egy és a sok kérdésével. Az egy és a sok kérdésének 3 paradoxonja – a köles szem, a sűrűség érv, a méret érv – már a legkorábbi időkben meg lett oldva, a… Read More »
A felvilágosodás csúcsán – a XIX. században – volt az a nézet: milyen kár, hogy az ókori filozófia „háborúját” annak idején a Platón és az Arisztotelész féle irányzatok nyerték meg, gyakorlatilag teljesen, míg a „progresszív” atomisták buktak. A kommunisták is ezt mondták a XX. században, az ógörög atomisták voltak a preferált ógörög filozófiai irányzat számukra. Valamiféle naív elődöknek… Read More »
A marxista filozófia tankönyvek legnagyobb hibája a görcsös igyekezet volt, hogy minden bele legyen erőltetve a marxi eszmébe, visszamenőlegesen is. Aztán persze gyorsan kiderült, a legtöbb esetben a könyvekben szereplő marxi mondatok nem voltak több vörös faroknál: azaz a szerzők se gondolták komolyan, de ez volt a feltétel, hogy egyáltalán megírhassák a művet és az megjelenhessen. Így legalább… Read More »
Érdemes a dolgokat sokszor átnézni. Sokszor megesik ugyanis a tudományágakban, hogy egy adatot biztosnak vesznek sokan, aztán csak átveszik onnantól, ellenőrzés nélkül. A filozófiatörténeti könyvek mindig úgy kezdődnek, hogy milétoszi iskola azaz természetfilozófusok. Ma persze van már ebben is woke, azaz tagadni kell, hogy filozófia görög találmány, mert ugye a görögök fehérek, így vannak már történeti könyvek, ahol… Read More »
