A jelenvalólét előkészítő fundamentálanalízise: Az emberi létezés, azaz a Dasein (jelenvalólét) alapvető struktúráit vizsgáljuk. A cél nem az ember pszichológiai vagy biológiai leírása, hanem annak ontológiai feltérképezése, hogyan van az ember a világban, s ez hogyan teszi lehetővé a lét értelmének megértését. A Dasein az az entitás, amely számára a saját léte kérdéses. A Dasein alapvető egysége: világban-lét… Read More »
Rögzítve lett melyik a kikérdezendő létező. A feladat most a megközelítésének helyes módját is rögzíteni. A Dasein, bár a legközelebb áll hozzánk, mégis – inkább: éppen azért – ontológikusan a legtávolabbi tőlünk. Létének már bizonyos értelmezettségében van, ez azonban nem szolgálhat kiindulópontként, mert a Dasein rejtve marad önmagától vagy magától értetődőnek veszi magát, ezért hajlamos a létezők világát… Read More »
A létkérdés szükségessége, struktúrája és elsőbbsége A létre irányuló kérdés megismétlésének szükségessége. Annak ellenére, hogy sokan egyenesen tagadják a kérdés szükségességét, arra hivatkozva, hogy a lét a lehető legáltalánosabb és legszélesebb kérdés, így szükségtelen a meghatározása. A három fő érv, hogy ez a meghatározás szükségtelen: Ez a három ellenérv igazolja: maga a kérdésfeltevés is homályos. Azaz végre megfelelő… Read More »
39. §.: Összefoglalva: Heidegger elveti a Dasein darabokra szedett vizsgálatát, és felteszi a kérdést a jelenvalólét létezésének egységes, gond-alapú szerkezetére, amely megelőz minden részleges tapasztalati vizsgálatot. 40. §.: A szorongás és a félelem megkülönböztetéseHeidegger élesen elválasztja a szorongást a félelemtől. A félelem mindig valamilyen konkrét, a világon belüli létezőtől való tartás (pl. egy kutya vagy egy vihar). Ezzel szemben a… Read More »
35. §.: Röviden: az üres beszéd a meg nem értés, a felületesség és a konformizmus nyelvi struktúrája, amely elszigetel minket a lét valódi megértésétől. 36. §.: Heidegger szerint a kíváncsiság a kíváncsi ember figyelmét a felszínen tartja, akadályozva a lét alapkérdéseivel való szembenézést. 37. §.: Összességében ez azt mutatja be, hogyan sodródik a Dasein a felszínes nyüzsgésben, ahol… Read More »
28. §.: Heidegger célja, hogy a Dasein mindennapi, világban való létét ne különálló részek (én + világ) összegeként, hanem egységes jelenségként vizsgálja. Heidegger visszatekint a korábbi fejezetekben nyert eredményekre, és a benne-lét jelenségének szisztematikusabb, fenomenológiai elemzését tűzi ki feladatul. Főbb megállapítások: Összefoglalva: Heidegger lefekteti az alapokat a „benne-lét” fenomenológiai struktúrájának részletes vizsgálatához, biztosítva, hogy a Daseint „világban-való-léte” egységében értsük meg, amely… Read More »
25. §.: A kérdésfeltevés: ki a Dasein? Heidegger azzal kezdi, hogy bár korábban megállapította, hogy a Dasein léte „mindenkor az enyém”, ez a meghatározás még túl elvont. A „ki” kérdésére a mindennapi tapasztalatban nem a „én”, mint szubjektum vagy lélek a válasz, hanem valaki más. A „kicsoda” mint az „akárki” (Das Man) Heidegger bevezeti a Das Man (akárki, azok) fogalmát,… Read More »
22. §.: Összességében Heidegger itt azt bizonyítja, hogy a térbeliség nem egy tőlünk független kiterjedés (mint Descartes-nál), hanem a világban-benne-létünk alapvető struktúrája, amely a mindennapi gondoskodásunkon keresztül épül fel. 23. §.: Összefoglalva: Heidegger kimutatja, hogy a Dasein térbelisége a világhoz való gyakorlati viszonyunkban gyökerezik. Az ember először nem a térbeli kiterjedést észleli, hanem a környezetét használati értékei és a hozzáférhetőség (közelség/távoliság)… Read More »
