A fenti című mű számít Søren Kierkegaard dán filozófus egyik főművének. A könyv témája: Izsák majdnem-feláldozása apja, Ábrahám által, s e téma értékelése. Ami viszont engem leginkább megfogott benne az egy másodlagos téma, ami a 44. oldalon – a magyar kiadás szerint – említett probléma: az, hogy a történetet a templomban prédikáló pap bolondnak vagy bűnözőnek tekintené azt… Read More »
Thomas Hobbes (1588-1679) szerint minden idea bennünk képződik, az érzéki benyomások alapján. Veleszületett ideák nincsenek, egyedül a logikára való készség veleszületett. Az érzéki benyomás a tudatban a képzelőerő segítségével érzetté vagy ideává alakul. Az érzet idővel emlékké homályosul. Lehetséges összetett ideák kialakulása is. Az univerzálék a érzett dolgok elemzése alapján képződnek, mindig a valóság alapján állnak. Megismerési képességünk… Read More »
Thomas Hobbes (1588-1679) szerint minden létező anyagi, s minden anyagi természetes tulajdonsága a mozgás. Ez alól kivétel lehet Isten mint végtelen és korlátlan entitás, de ezt nem tudhatjuk meg, mert Isten kívül áll tudományos, racionális megismerésen, mégis valószínűbb, hogy Isten is anyagi, de különleges, tökéletes anyagi létező. Az emberek egyfajta bonyolult gépek, akiket végsősoron csak önérdekük vezérel. Az… Read More »
Alexander de Hales Summa Universae Theologiae (Summa Halensis) a XIII. századi párizsi ferences iskola alapvető, kollektív műve (kb. 1236–1245), amely először rendszerezte a ferences teológiát. A mű Aquinói Szent Tamás előtti mérvadó szintézis, amely Augustinusi alapokra építve tárgyalja a hitelveket, jelentős hatást gyakorolva a skolasztikus gondolkodásra. A Summa Halensis főbb jellemzői: A mű a középkori teológia szintézisének egyik legfontosabb forrása.
Sevillai Szent Izidor (Isidorus Hispalensis) Etymologiae (vagy Origines) című műve a kora középkor legfontosabb enciklopédiája, amely a VII. század elején (kb. 600–625 között) született. A mű célja az ókori tudás összegyűjtése és rendszerezése volt, alapvetése pedig az, hogy a dolgok lényege a nevük eredetében (etimológiájában) rejlik. A mű felépítése és tartalma: Az Etymologiae 20 könyvből áll, amelyek az akkori világ szinte minden ismeretterületét… Read More »
Alain de Lille (Alanus de Insulis) XII. századi költő és teológus De planctu Naturae (A természet panasza) című műve egy prózában és versben írt (prozimetrum) allegorikus mű, amely Boethius A filozófia vigasztalása című munkájának mintájára készült. A mű a természet megszemélyesítésén keresztül bírálja az emberi bűnöket, különös tekintettel a szexualitás elferdítésére. A mű főbb pontjai és összefoglalója: A De planctu Naturae jelentős hatást gyakorolt… Read More »
Peter Abelard Sic et Non (Igen és Nem) című, a XII. század elején írt műve 158 teológiai és etikai kérdést vizsgál, ahol a bibliai idézeteket és egyházatyák véleményeit ütközteti egymással, gyakran ellentmondásos választ adva. Az akadémiai kritikai gondolkodást serkentő dialektikus módszer célja a puszta tekintélyelvűség megkérdőjelezése és a logikus érvelés ösztönzése volt. A mű főbb jellemzői: Abelard a prológusban kifejti,… Read More »
Gilbert de la Porrée poitiers-i püspök és skolasztikus teológus Commentaria in Boethii opuscula sacra (Kommentárok Boethius teológiai traktátusaihoz) című műve a XII. századi keresztény filozófia egyik legjelentősebb, ugyanakkor legvitatottabb alkotása. Gilbert részletes magyarázatot fűzött Boethius négy teológiai írásához (különösen a De Trinitate-hoz), amelyben a platonista realizmust arisztotelészi logikával ötvözte. A mű fő témái és teológiai álláspontja: Jelentősége:A kommentár a skolasztikus módszer… Read More »
