Nem szoktam idegen cikkekről írni, de most kivételt teszek. Az egyik független amerikai ortodox honlapon jelent meg nemrég egy baptistából előbb anglikánná lett, majd 2012-től ortodox szerző írása: Praxis Nation: Tech Bros Discover Vitalism. Igen érdekes, most a vitalizmust látja megvalósulni napjainkban. Ez egy amerikai ortodox szerzetes, Seraphim Rose meglátása még 1982-ből. Seraphim Rose szín amerikai (eredeti neve:… Read More »
Csodás cikk. Betekintést enged a marxista elefántcsonttorony buborékába. A szerző szerint a fő baj, ami miatt a baloldal elvesztette a fejlett világban jelentőségét az, hogy átállt a marxi osztálymeghatározásról a jobboldali kulturális alapú meghatározásra. A marxi szerint ugyanis a munkásosztály tagja az, akinek egyetlen jövedelemforrása saját munkaereje. Míg a kulturális definíció szerint munkás az, aki ténylegesen dolgozik, fizikai… Read More »
A középkori viták még egy népszerű problémája: a fogalmak milyensége. Ez más, mint amit az előző cikkben leírtam. A kérdés: hogyan, milyen fogalmakkal írható le Isten. Alapvetően 3 elmélet született, időbeli sorrendben: hasonlóság, kétértelműség, egyértelműség. A hasonlóság elmélet azt mondja: Istenről elmondható mindaz, ami a teremtett világról, de figyelembe kell venni, hogy ezek más fogalmak, viszont hasonlók. Azaz… Read More »
A középkori teológia és filozófia egyik központi kérdése: a fogalmak léteznek-e és ha igen, hogyan. Pl. a „feketeség” létező-e: A probléma következménye a két elmélet esetében pont fordított: Az első kérdés: mi az, hogy egy egyedi dologban jelen van egy absztrakt fogalom – mindegy, hogy ez realizmus vagy nominalizmus -, erre a válasz már az i. e. IV.… Read More »
A középkori teológia két fontos kérdéséről már írtam: Íme egy harmadik kérdés: van-e Istennek szabad akarata? A kérdés alapja az, hogy az embernek szabad akaratot adott Isten, ezért képes Isten ellen cselekedni, s ezért volt lehetséges Ádám bűne, tehát a jó ellen való cselekvés a szabad akarat következménye. Viszont a probléma: mivel Isten csak jót tesz, hiszen ő… Read More »
Amikor ki lett találva a logika mint tudomány az i. e. IV. században, felvetődött, hogy vannak esetek, amikor egy koherens és egyértelmű állítás nem csak igaz vagy hamis lehet, hanem valami harmadik is. Ezek a jövőre vonatkozó állítások zöme. Nyilván vannak biztosan hamis és biztosan igaz állítások is a jövőre nézve, hiszen vannak képtelen és biztos események, az… Read More »
A korai ógörög filozófiában az „egy és sok” kérdésének megoldási próbálkozása a materialista és az ahhoz közeli dualista oldalon kétféle lett: a pluralisták és az atomisták, az előbbi két fő képviselője Empedoklész (494-443) és Anaxagorasz (500-428), az utóbbié Démokritosz (460-370). Empedoklész szerint a világ örök és egy. Minden 4 alapból áll: föld, levegő, tűz, víz, s a világot… Read More »
Az ógörög Zénón paradoxonjainak egy részét az is ismeri, aki a témával sose foglalkozott. 9 paradoxon maradt meg máig. 5 a mozgással foglalkozik, 4 pedig az egy és a sok kérdésével. Az egy és a sok kérdésének 3 paradoxonja – a köles szem, a sűrűség érv, a méret érv – már a legkorábbi időkben meg lett oldva, a… Read More »
