Tag Archives: kereszténység

Mennyit kapott Júdás?

Egyik sokak számára idegesítő tulajdonságom a lényegtelen részletekről való elmélkedés. Nos, mindig zavart, hogy Húsvét környékén mindenki elmondja százszor mit tett Júdás, megemlítve, hogy árulásáért “30 ezüstöt” kapott, de senki se mondja meg, miféle ezüst, mennyi is az a 30. Nyilván ezüstérme. Na most, a kor legelterjedtebb római ezüstérme a denarius volt, ennek értéke 4 sestertius volt (a… Read More »

Hegyeket mozgat?

A talán legkevésbé értett jézusi mondás a hegyek mozgatásáról szóló – “Mert gyenge a hitetek. Bizony mondom nektek, ha … akkora hitetek lesz … s azt mondjátok ennek a hegynek itt: Menj innét oda! – odamegy, s nem lesz nektek semmi sem lehetetlen.“. Én ezt még tudatos kereszténnyé válásom előtt megértettem, késő kamaszkoromban. Mégpedig egy rövid sci-fi novella… Read More »

Mi Ádám és Éva bűne?

A szóban forgó bűn leírása a Bibliában: “Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze. Az Úristen parancsot adott az embernek: „A kert minden fájáról ehetsz. De a jó és rossz tudás fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz.” (…) A kígyó ravaszabb volt a föld minden állatánál, amit az Úristen teremtett. Ezt… Read More »

Keresztény-e az Orbán-kormányzat?

Kezdjük azzal, keresztény csak ember lehet a szó szoros értelmében. A kereszténységnek nincs politikai tanítása, így keresztény politika sincs. Persze vannak politikai áramlatok, melyek magukat kereszténynek mondják – lásd kereszténydemokrácia, keresztényszocializmus, a fasizmus egyes verziói, de akár a Hugo Chávez féle marxizmus is ilyen -, ez azonban sose kereszténység a szó szoros értelmében, hanem egyfajta hitvallás, hogy az… Read More »

Szenved-e a keresztény?

Van egy olyan tévképzet a keresztény emberről, hogy az folyton szenved, hiszen akarattal nem éli ki vágyait, pedig milyen jó is lenne azokat kiélni, hanem ehelyett folyton kénytelen jól cselekedni mások érdekében, saját magát elnyomva. Semmi se áll távolabb a valóságtól mint ez. Az ilyen csak egy kezdő keresztény lehet, egy fejlett keresztény nem ilyen. Van egy mondás… Read More »

Ortodox csoportok

A kereszténység létszáma 2,3 milliárd fő. Ebből 1,1 milliárd katolikus, 800 millió protestáns, 350 millió ortodox, s 50 millió marginális keresztény (akinek keresztény státusza vitás). A protestantizmus a katolicizmusból szakadt ki. Az ortodoxia 3 részre osztható: azok akik csak az első két egyetemes zsinatot fogadják el, ez egykor egy hatalmas irányzat volt, mára csak pár százezer ember, elsősorban… Read More »

A liberális kereszténység

Van egy népszerű liberális elmélet a kereszténység fejlődésémek, modernizációjának szükségességéről. E szerint azért csökken a kereszténység befolyása, mert az dogmatikus, maradi, nem ad választ a jelen kérdéseire. Manapság a liberális kereszténység erős a protestantizmuson belül – bár ugyanott az ellentéte is nagyon erős -, valamint immár a katolicizmusban is. Hála Istennek, ez az ortodoxiában ismeretlen jelenség, aminek oka… Read More »

Korai keresztény filozófia III.

A későbbi időszak. Folytatás az előző cikkből. Kihagytam Aurelius Augustinust (Ágostont) a korábbi cikkből. Miért? Mert őt úgyis mindenki ismeri, hiszen a nyugati kereszténység máig legfőbb alakja. Akit érdekel a tanítása részleteiben az száz helyen olvashat róla. Meghatározó személyiség mindenképpen, keleten is elfogadják, de messze nem számít ott alapvetőnek a tanításának bizonyos része. Én 2 dologban látok nála… Read More »

Korai keresztény filozófia II.

A IV. és az V. század. Folytatás az előző részből. A kappadókiaiak (a mai Törökországban). A 3 testvér: Baszileiosz (Vaszileosz) (329-379) (a magyar egyházi irodalomban: Nagy Vazul), Grégoriosz (Grigoriosz)  (335-395) (a magyar egyházi irodalomban: Nüsszai Gergely) , Makrina (330-379), s barátjuk Grégoriosz (Grigoriosz)  (329-390) (a magyar egyházi irodalomban: Nazianzi Gergely). Folytatják azt a hagyományt, hogy a racionális tudás segíti a hitet. Viszont nem… Read More »

Korai keresztény filozófia I.

A téma a legtöbb könyvben erősen nyugatcentrikusan van feldolgozva, ha egyáltalán fel van dolgozva. Sokak szerint a téma ugyanis nem filozófiai, hanem teológiai. (Birtokomban van 4 magyar filozófiatörténeti mű, közülük 1 szentel komoly figyelmet a kérdésnek.) Most kísérletet fogok tenni röviden összefoglalni azt, amit vélek e témáről. Bár valóban a korai keresztény filozófia értelmezhetetlen a teológia nélkül, a kettő közé… Read More »