Régi tervem, hogy megírom 1 oldalon a nyugati filozófia történetét. Persze rájöttem, képtelen feladat, de íme megközelítőleg az eredmény, 5 oldalon belül. Előre szólok, erősen szubjektív lesz. S még valami: „nyugati” alatt itt nem nyugat-európai értendő, hanem európai, azaz nem kelet-ázsiai, nem indiai, sőt nem muszlim és nem zsidó. (Más nincs: annak ellenére, hogy nagyon erőlködnek, nem sikerült… Read More »
Amióta a tudás mennyisége megfoghatatlan – úgy a középkor óta -, nagy probléma a szaktudás és az általános tudás közti ellentét. Az ókorban még könnyű volt: egy művelt, elegendő szabadidővel rendelkező ember képes volt nagyjából 20-25 év alatt minden tudást felhalmozni. Ez az utóbbi kb. 700-800 évben immár képtelenség. Azóta probléma mi jobb: egy adott területen szakembernek lenni,… Read More »
René Guénon (1886-1951) francia-egyiptomi filozófus három fő okot említ miért hibás rendszer a demokrácia. Egy. A kormányzottak és a kormányzók sose lehetnek azonosak. Ez két teljesen elkülönülő szerep. Akkor is az, ha a kormányzók tartalma személyileg változik. A többség ugyanis sose érti miről is van szó, mindig manipuláció áldozata. Tegyük hozzá, Guénon kora óta az internet megjelenése javított… Read More »
Amikor írtam többször is a protestantizmus ellen – pl. itt -, mindig attól féltem, nem fog-e mindez plágiumnak tűnni a René Guénont ismerők számára. Guénonnal nagyon sok mindenben egyetértek, de ami a protestantizmust illeti, ott a vele való egyetértésem kb. 101 %-os. Most ismertetném Guénon nézeteit röviden e téren. 1927-ben írta meg A modern világ válsága című művét, ebben… Read More »
A tradicionalizmus ellen gyakori vád, hogy politikailag szélsőjobb. A vád részben igaz, de erősen el van túlozva. Az igaz alap a közös gyökerek: a tradicionalizmus és a fasizmus-nácizmus egyaránt annak az általános kiábrándultságnak az eredménye, mely az I. vh. után jelent meg. A fasizmus-nácizmus azok politikai alternatívája lett, akik nem fogadták el a másik létező alternatívát, a kommunizmust.… Read More »
René Guénon (1886-1951) francia filozófus az egyetlen modern és termékeny szellemi irányzat megteremtője. Magyarországon különösen ismert, elsősorban mert nagyon korán akadtak magyar követői (Hamvas Béla). Közismert műve az A modern világ válsága című, pedig van egy kevésbé ismert, de nem kevésbé fontos műve is, a Kelet és Nyugat. Fontos adat: a mű 1924-ben íródott. Erről most pár szót.… Read More »
A beavatás iránti igény nem csökken a materializmus és a liberalizmus győzelme óta se. A beavatás azt jelenti, az ember részese valami nála nagyobbnak, mégpedig úgy, hogy kevesek nyerik el ezt a jogot. Írják, a késői pogány Rómában hatalmas piaca volt a beavatásoknak, a különböző titkos tanoknak. A talajt vesztett emberek menekültek a szellembe. A nagy világvallások jellegzetessége… Read More »
A szovjet, marxista ideológia uralma alatt létezett egy olyan dolog, hogy „a filozófia alapkérdése”. S ez se korábban, de azóta nem számít alapkérdésnek a filozófiában, szóval ez az egész egyfajta marxista sajátosság. Ez egyébként nem a szovjet ideológia találmánya volt hanem még Friedrich Engels ötlete, melyet 1886-ban fogalmazott meg a Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége… Read More »
