Folytatás. Mi a pokol? A pokol és mennyország valójában ugyanaz fizikai értelemben, nem különböznek külsőre semmibem. Az eltérés az adott ember értelmezése. Eckhart kb. azt mondja – most kicsit átértemezve -, hogy ez olyan, mint egy tüzes széndarab, az egyik embert megégeti, mert puszta kézzel nyúl hozzá, a másikat meg melegíti, mert megfelelő eszközzel közeledik felé. Mi az… Read More »
Folytatás. A felebarát szeretetének félrértelmezése gyakori. Utálom Lars von Trier munkásságát, egyetlen filmjét bírtam végignézni, a Dogville–t, ami persze szintén egy iszonyúan rosszul megcsinált „film” – idézőjelben, mert az egész valójában egy színdarab próbája, nem film -, de legalább a mondanivalója értelmes. (Egyébként Trier haverja és elvtársa, Thomas Vinterberg valamivel jobb filmeket készít, de azért azok is messze… Read More »
Az elsősorban humoros fideszes média, a TutiBlog nemrég igen fontos, komoly cikket közölt. Egyes megállapításokkal nem tudok persze egyetérteni. Pl. a felvilágosodás biztosan nem 1793-ban indult, hanem jóval korábban. Azt hiszem, a szerző azt akarta mondani, ezek voltak a felvilágosodás első káros jelei. Persze én ezzel se értek egyet. Lásd erről egy korábbi cikkemet. De röviden vázolom azért.… Read More »
Folytatom a gondolatmenetet. A virtuális világban élő lény nem tud kilépni belőle. A teremtés és a teremtő viszonya ugyanaz, mint a mi világunké és egy számítógépes játék virtuális világé. A mi világunk szempontjából nemlétező, kitalált a számítógépes virtualitás. A virtuális világ filozófusa lehet sokféle. Mondhatja, hogy minden tűz, arra utalva, hogy az áramörökök teremtik a világot. Lehet materialista,… Read More »
Eckhart mester (1260-1328) kapcsán, Példabeszédei alapján, szabadon. Nincs mit adni annak, akitől kaptuk azt, amit adnánk neki, s akinek úgyis megvan mindene, hogy adott nekünk. Ezért is tévesek a természeti vallások, s az azokból maradt elemek, melyek máig hatnak egyébként keresztény hívőkre is. Téves az az alapgondolat, mely máig általános, hogy anyagira és szellemire osztjuk fel a világot.… Read More »
Arthur Schopenhauer (1788 –1860) német filozófusnak nem csak főműve van, hanem életbölcseleti írásai is. Igtencsak figyelemreméltó az egyik ilyen írása, ezzel kapcsolatban pár gondolat. Az ember be van zárva magába, a külső valóságot is csak saját magán keresztül éli meg, így a megélés az alap, az viszont az egyéniségtől függ, ami nagyrészt adottság. Abszolút tény ez. Az ember tud csiszolni… Read More »
A tudat témája a modern filozófia messze legfontosabb vitatott kérdése. Vázoltam már a témát, most szeretném bemutatni David Chalmers ausztrál filozófus nyomán, akinek könyve – The Character of Consciousness – talán a legvilágosabban írja le a kérdést. Érdemes az egész könyvet elolvasni – azt hiszem, magyar fordítása nem létezik -, én csak pár gondolatot osztanék meg. Az alapkérdés… Read More »
A nyugati keresztény teológia Ágostonnal elment lassan a racionalitás irányába, végülis ez eredményezte az ateizmust és a liberalizmust is, miután a nyugat – kilépve a XI. században az egyetemes egyházból – magára maradt. Keleten a racionális irány kisebbségi lett, ott a fő irány maradt az irracionális, ismertebb nevén misztikus. De nyugaton mindvégig megmaradt az eredeti, helyes irány is,… Read More »
