Tag Archives: filozófia

Kommentárok

Nagy Szent Albert (Albertus Magnus) háromkötetes kommentárja Lombardus Péter Sententiae (Ítéletek) című alapvető teológiai művéhez a XIII. századi skolasztika egyik legfontosabb alkotása. A munka részletesen magyarázza a szentségekről, Istenről, a teremtésről és az erkölcsről szóló tanokat, hidat képezve a keresztény hit és az arisztotelészi filozófia között, megelőzve Albert későbbi, rendszerezőbb Summa Theologiae című művét.  Összefoglaló: Nagy Szent Albert kommentárja a Sententiae (Lombardus Péter) művéhez… Read More »

Az emberi tudás kérdései

Henrik de Gandavo (Henry of Ghent) Summa: kérdések az emberi tudatról (Summa quaestionum ordinarium, I-V. cikkelyek) a skolasztikus filozófia egyik legjelentősebb ismeretelméleti munkája, amely a XIII. század végén született, Thomas Aquinas és Duns Scotus között. A Summa szokatlan módon nem Isten létével, hanem az emberi megismerés lehetőségeivel kezdődik, a szkepticizmus kihívására válaszolva.  Íme a főbb ismeretelméleti tételek összefoglalása: A megismerés… Read More »

Quodlibet VIII

Fontaines-i Gottfried (Godfrey of Fontaines) VIII. Quodlibetje a XIII. század végi skolasztikus filozófia egyik jelentős műve, amely elsősorban az ismeretelméletre és a lélek képességeire fókuszál. Ismeretelmélet és a megismerés folyamata A VIII. Quodlibet egyik központi kérdése az, hogy mi az értelmi megismerés (intellekció) hatóoka. Gottfried elutasítja kortársa, Henricus Gandavensis (Genti Henrik) nézeteit, és szigorúan arisztoteliánus alapokon érvel:  A lélek képességei… Read More »

A fejedelmek kormányzásáról

Egidio Colonna (Aegidius Romanus) De regimine principum (A fejedelmek kormányzásáról) című műve egy klasszikus „fejedelmi tükör” (speculum principum), amelyet III. Fülöp francia király megbízásából írt a trónörökös számára. A mű arisztotelészi alapokon nyugszik, és a fejedelmi erényeket, a gazdaságkezelést, valamint a politikai hatalom gyakorlását tárgyalja.  A mű főbb jellemzői és összefoglalója: A mű a középkori politikai gondolkodás alapműve, amely a… Read More »

Ars Magna

Ramon Llull (1232–1316) „Art”-ja (Ars Magna) egy úttörő kombinatorikus logikai rendszer, amely betűk, geometriai ábrák és alapvető teológiai/filozófiai fogalmak (pl. jóság, nagyság, bölcsesség) mechanikus összekapcsolásával kívánta bizonyítani a keresztény hitigazságokat. A módszer célja a vallási párbeszéd és az univerzális tudás elősegítése volt.  A Ramon Llull-i „Art” (Ars Magna/Combinatoria) összefoglalása: Llull rendszere a logika, a filozófia és a misztika ötvözete,… Read More »

Mondatok négy könyvbe osztva

Petrus Lombardus olasz teológus-filozófus műve. Peter Lombard Sententiarum libri IV (Négy könyv a mondásokról) című műve a XII. században rendszerezte az egyházatyák tanításait. A négy könyv összefoglalása: Lombard a Bibliára és az atyákra építve fejezetekre osztotta az anyagot, amelyet később „distinctions” (különbségtételek) néven rendeztek el, a teológusoknak pedig kötelező volt kommentálniuk a művet a középkori egyetemeken. 

Summa Logicae

William of Ockham Summa Logicae (A logika összege, kb. 1323) a középkori skolasztikus logika kulcsfontosságú tankönyve, amely szisztematikusan tárgyalja a fogalmakat, ítéleteket és következtetéseket. A mű a nominalizmus alappillére, kifejtve, hogy az univerzálék (általános fogalmak) nem léteznek a valóságban, csak a tudatban, mint egyedi dolgok elnevezései.  Főbb jellemzők: A Summa Logicae jelentősen hozzájárult a késő középkori filozófia fordulatához, elválasztva a logikát a metafizikától. 

Az isteni mindenhatóságról

Szent Pietro Damiani De divina omnipotentia (Az isteni mindenhatóságról) c. műve megvédi Isten korlátlan hatalmát az emberi logika és a filozófiai szükségszerűségek korlátaival szemben. Damiani amellett érvel, hogy Isten nem alárendeltje a logikai törvényeknek (pl. a nem-ellentmondás elve), így képes a múlt megváltoztatására is.  A mű legfontosabb gondolatai: Hangsúlyozza, hogy az isteni mindenhatóság (potentia absoluta) nem ismer akadályokat.