25. §.: A kérdésfeltevés: ki a Dasein? Heidegger azzal kezdi, hogy bár korábban megállapította, hogy a Dasein léte „mindenkor az enyém”, ez a meghatározás még túl elvont. A „ki” kérdésére a mindennapi tapasztalatban nem a „én”, mint szubjektum vagy lélek a válasz, hanem valaki más. A „kicsoda” mint az „akárki” (Das Man) Heidegger bevezeti a Das Man (akárki, azok) fogalmát,… Read More »
22. §.: Összességében Heidegger itt azt bizonyítja, hogy a térbeliség nem egy tőlünk független kiterjedés (mint Descartes-nál), hanem a világban-benne-létünk alapvető struktúrája, amely a mindennapi gondoskodásunkon keresztül épül fel. 23. §.: Összefoglalva: Heidegger kimutatja, hogy a Dasein térbelisége a világhoz való gyakorlati viszonyunkban gyökerezik. Az ember először nem a térbeli kiterjedést észleli, hanem a környezetét használati értékei és a hozzáférhetőség (közelség/távoliság)… Read More »
19. §.: Heidegger azt vizsgálja, hogyan szűkítette le Descartes a „világ” fogalmát pusztán kiterjedt dologgá. Heidegger célja megmutatni, hogy ez a matematikai-fizikai megközelítés elfedi a világ valódi fenomenológiai karakterét. Főbb pontok: Heidegger előkészíti elő a terepet saját világ-analíziséhez, amelyben a világ nem egy „tartály” vagy kiterjedt anyag, hanem egy jelentés-horizont, amelyben az eszközök és tevékenységek összefüggnek. 20. §.: Heidegger… Read More »
14. §.: Összefoglalva: a világot nem fizikai objektumokként, hanem a Dasein értelmes, gyakorlati cselekvési és jelentéshálózatként (világiság) értelmezi, amely elválaszthatatlan a világban-való-léttől. 15. §.: Összegzés:Heidegger kimutatja, hogy a világhoz való elsődleges viszonyunk a praktikus használat. A körülöttünk lévő dolgok nem objektumok, hanem „eszközök”, amelyek létmódja a kézhezállóság. A dolog akkor „létezik” igazán, amikor használjuk; ha elromlik, akkor válik puszta, szemlélhető… Read More »
12. §.: A világban-benne-lét mint egységes fenomén Heidegger szakít a hagyományos filozófiával, amely az embert elszigetelt szubjektumként kezeli, aki utólag kapcsolódik a külvilághoz. Ehelyett a világban-benne-létet egyetlen, oszthatatlan egységes fenoménként mutatja be. A Dasein lényege, hogy eleve a világban van, nem pedig egy „belső szférában” lakik, amelyből kitekint. A „benne-lét” újraértelmezése A „benne” kifejezés Heidegger szerint nem térbeli relációt jelent (mint a… Read More »
9. §.: Összegezve: a lét értelmének megértéséhez a saját, megélt, „mindenkor enyém” létezésünk struktúráit kell fenomenológiai módszerrel feltárnunk. 10. §.: Röviden: Heidegger szerint a filozófiának előbb tisztáznia kell az „ittlét” (Dasein) egzisztenciális struktúráit, mielőtt az empirikus tudományok (antropológia, pszichológia, biológia) érdemben vizsgálhatnák az „ember” mint létező sajátosságait. 11. §.: A „primitív” Dasein mint módszertani eszköz Heidegger nem antropológiai… Read More »
Értelmes cikk a Mércében a kommunista Kabai tollából (akit egyébként érdemes mindig olvasni). Korrekten leírja mi volt az MSZP, íme: „az állampárti nómenklatúrából átzsilipelt vezetői, illetve az állampárt ifjúsági szervezetéből, a KISZ-ből jött káderei – nem beszélve a Kádár-érában pozícióba került minisztériumi, főhatósági, kutatóintézeti, vállalati, állami gazdasági, termelő-, értékesítő és takarékszövetkezeti irányítókról, akik egyre inkább a tőke oldalára… Read More »
Jó hír, hogy a ballibbant megmondóemberek második nemzedéke pont ugyanolyan sötét állat, mint az első. Rögtön el is rebegi Balázs az egyik népszerű ballib szólamot, hogy olyan országban akar élni ahol nem tudja, hogyan hívják a minisztereket. Ez nagyon népszerű ballib szöveg volt a 90-es évek elején. Persze vicces is volt, mert egyszerre mondták az azt kizáró másik… Read More »
