Az emberi tudás kérdései

Henrik de Gandavo (Henry of Ghent) Summa: kérdések az emberi tudatról (Summa quaestionum ordinarium, I-V. cikkelyek) a skolasztikus filozófia egyik legjelentősebb ismeretelméleti munkája, amely a XIII. század végén született, Thomas Aquinas és Duns Scotus között. A Summa szokatlan módon nem Isten létével, hanem az emberi megismerés lehetőségeivel kezdődik, a szkepticizmus kihívására válaszolva.  Íme a főbb ismeretelméleti tételek összefoglalása: A megismerés… Read More »

Euró használata

Kamaszkoromban numizmata is voltam (annyira, hogy annak idején gyűjteményem eladásából finanszíroztam az esküvőmet), szóval nekem nem gond ez túlságosan, de hatalmas az elégedetlenség, hogy egyszerre két valuta van használatban. Íme az én pénztárcám: (Az összes euró érmém bolgár, még nem kaptam sehol nem-bolgár érmét, pedig erre várok. Arra tippelek, az görög euró lesz, mert ilyenkor sok az ottani… Read More »

Quodlibet VIII

Fontaines-i Gottfried (Godfrey of Fontaines) VIII. Quodlibetje a XIII. század végi skolasztikus filozófia egyik jelentős műve, amely elsősorban az ismeretelméletre és a lélek képességeire fókuszál. Ismeretelmélet és a megismerés folyamata A VIII. Quodlibet egyik központi kérdése az, hogy mi az értelmi megismerés (intellekció) hatóoka. Gottfried elutasítja kortársa, Henricus Gandavensis (Genti Henrik) nézeteit, és szigorúan arisztoteliánus alapokon érvel:  A lélek képességei… Read More »

Kuba-sorozat

Csak most jutottam el hozzá, de érdemes megnézni, pontosabban meghallgatni Pogátsa Kuba-sorozatát. A Spotify szar platform, de csak ott van fent, íme itt: a 166-169. rész. Az információ elég dús, s pontos is. Az interjúalany nem adja elő ballib nézeteit, ezeket nehezen is lehetne ebben a témában. Sok dolog újdonság lehet, ezekről magam is írtam már. Pl. hogy… Read More »

A fejedelmek kormányzásáról

Egidio Colonna (Aegidius Romanus) De regimine principum (A fejedelmek kormányzásáról) című műve egy klasszikus „fejedelmi tükör” (speculum principum), amelyet III. Fülöp francia király megbízásából írt a trónörökös számára. A mű arisztotelészi alapokon nyugszik, és a fejedelmi erényeket, a gazdaságkezelést, valamint a politikai hatalom gyakorlását tárgyalja.  A mű főbb jellemzői és összefoglalója: A mű a középkori politikai gondolkodás alapműve, amely a… Read More »

Erős valuta

Nem múlik el cikk, hogy valaki – jellemzően fanatikus ballib – fel ne vetné, hogy vannak erős és gyenge valuták. Persze, vannak. Erős valuta az, mely egyrészt értékálló, másrészt elfogadják sok helyen. Gyenge meg az, mely se nem értékálló, se nincs széles elfogadtatása. A magyar forint középen van: széleskörűen elfogadott, de értéke sokat romlott az utóbbi években. De… Read More »

Ars Magna

Ramon Llull (1232–1316) „Art”-ja (Ars Magna) egy úttörő kombinatorikus logikai rendszer, amely betűk, geometriai ábrák és alapvető teológiai/filozófiai fogalmak (pl. jóság, nagyság, bölcsesség) mechanikus összekapcsolásával kívánta bizonyítani a keresztény hitigazságokat. A módszer célja a vallási párbeszéd és az univerzális tudás elősegítése volt.  A Ramon Llull-i „Art” (Ars Magna/Combinatoria) összefoglalása: Llull rendszere a logika, a filozófia és a misztika ötvözete,… Read More »

Nehéz dolog

Nehéz dolog ballibnek lenni, különösen tiszásnak. A tiszások ma már keményebbek a régi klasszikus ballibeknél: azaz vastagabb a fal az agyuk és a valóság között. Érdekes volt nézni a kommenteket január 4-én. Venezuela kapcsán. Az első ballib reakció az volt, hogy most már aztán tényleg tele a gatyája a Zorbánnak, mert mindjárt érte jön a Delta Force és… Read More »